Hiltrud Schäfer és Wilfried Bohne német képzőművészek tárlatát nyitják meg szeptember 16-án, hétfőn 18 órától a Pál Aukciósház és Galériában. A kiállítást Túros Eszter művészettörténész méltatja.
2013. szeptember 10., 17:382013. szeptember 10., 17:38
A tárlat kurátora, Csillag István egy korábbi alkotótáborban ismerte meg a két művészt. A közös alkotómunka teremtette meg azt a baráti-szakmai kapcsolatot, ami most a csíkszeredai képzőművészet-kedvelők számára is gyümölcsöző lett – emelte ki a galéria sajtóreferense, Szőcs Barna. Mint mondta, Hiltrud Schäfer főként az installációi által vált ismertté, mindig igyekszik kihasználni a tér adta lehetőségeket. Az Emberképek (Menschenbilder) című installáció-sorozatával igen változatos térhelyzeteket teremt.
Granadában (Spanyolország) egy régi mór fürdőhely romjai között készült korábbi munkájában például agyagszínű merített papírból készült figurái valósággal a régi falak részeivé váltak, egy múzeum fehér, semleges terében viszont a maguk sokféleségében, különbözőségeikkel együtt láthatja őket a szemlélő.
„A csíkszeredai Pál Galériában a művésznő ezúttal nem áll meg a falinstallációnál, hanem egy könnyedséggel teli térinstallációt hoz létre. A falak előtt papíralakok lebegnek majd, árnyékokat vetve egy mozgó kompozícióban. Előttük a mennyezetről átlátszó szalagok lógnak a papírfigurák fekete és színes lenyomataival. A néző helyzetétől függően az alakok egymást el- és átfedik, sokszorosan árnyékot vetve, színes mozgó embercsoportokká sűrűsödve\" – tudtuk meg a tárlat kurátorától.
Wilfried Bohne képzőművészt a kollázsok foglalkoztatják, az alkotót Margret Cordt műkririkus „rajzolónak és fafaragónak\" titulálja. „Ciklusai és szárnyas oltárai kimeríthetetlen fantáziáról árulkodnak, amely a gondolatokat, vágyakat, elképzeléseket és félelmeket költői képekbe és képi terekbe vetíti\" – teszi hozzá az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!