
Az ezredforduló utáni Kolozsváron játszódó történetet, Demény Péter Bolero című drámáját mutatja be szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2013. október 24., 19:072013. október 24., 19:07
„Kolozsváron élek, és jó ha egy író tudja miről beszél, az erőlködés ugyanis érződne a szövegen. 2000 utánra nőttek fel a szereplőim, talán én magam is, ezért lett ennyire kortárs ez a történet. Mindig nagyon személyesen élem meg azt, amiről írok” – magyarázta a szerző a bemutatót megelőző csütörtöki sajtótájékoztatón. Demény bevallása szerint „felgyűlt benne a feszültség”, amelyet egyébként a dráma legfontosabb alkotójának tart, és úgy gondolta, hogy ezúttal ezt a feszültséget nem akarja „szétmagyarázni egy regényben”, ezért döntött a drámaírás mellett. Bevallása szerint ugyanazt a feszültséget élte meg az Albu István rendező vezette próbák során is, mint írás közben, de bízott azokban az emberekben, akikkel együtt dolgozott.
„Az ezredforduló után, napjainkban hangsúlyosabbá vált egy probléma: a fiatalok sokkal nehezebben válnak le a szülőkről, és talán a szülők is nehezebben engedik el a gyerekeiket. Korábban, mondjuk a rendszerváltás előtt ez sokkal természetesebben. Egyszerűbben ment” – magyarázta a dráma alapgondolatát és a feszültség fő forrását a szerző. A feszültséget az öngyilkosságot elkövetett apa emlékéből táplálkozó folyamatos frusztráció, a felejteni nem tudás/nem akarás is tovább erősíti: az anya (Panek Kati) kérésére a két felnőtt gyerekkel, Terézzel (Kézdi Imola) és Tiborral (Farkas Loránd) minden évben megünneplik az elhunyt születésnapját. A cím egyaránt utal Weöres Sándor versére és az azonos című zenedarabra, a nagy műveltséggel rendelkező apa egykor nagyon szerette mindkettőt, erről többször említést is tesznek az emlékezésbe zárt szereplők.
A rendező, Albu István elmondta: számára új élmény a szerzővel együtt dolgozni, de kellemes tapasztalat volt, hiszen megbeszélhették a darab részleteit, Demény pedig „végig nyitott és segítőkész volt.” 2011-ben egyébként más színészekkel felolvasószínházi előadásként már bemutatták egyszer a darabot, Albu a szereplőválasztásról elmondta: Farkas Loránddal nagyon szeret dolgozni, Kézdi Imolát pedig a társulat egyik legjobb színésznőjének tartja.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!