
Az ezredforduló utáni Kolozsváron játszódó történetet, Demény Péter Bolero című drámáját mutatja be szombaton a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2013. október 24., 19:072013. október 24., 19:07
„Kolozsváron élek, és jó ha egy író tudja miről beszél, az erőlködés ugyanis érződne a szövegen. 2000 utánra nőttek fel a szereplőim, talán én magam is, ezért lett ennyire kortárs ez a történet. Mindig nagyon személyesen élem meg azt, amiről írok” – magyarázta a szerző a bemutatót megelőző csütörtöki sajtótájékoztatón. Demény bevallása szerint „felgyűlt benne a feszültség”, amelyet egyébként a dráma legfontosabb alkotójának tart, és úgy gondolta, hogy ezúttal ezt a feszültséget nem akarja „szétmagyarázni egy regényben”, ezért döntött a drámaírás mellett. Bevallása szerint ugyanazt a feszültséget élte meg az Albu István rendező vezette próbák során is, mint írás közben, de bízott azokban az emberekben, akikkel együtt dolgozott.
„Az ezredforduló után, napjainkban hangsúlyosabbá vált egy probléma: a fiatalok sokkal nehezebben válnak le a szülőkről, és talán a szülők is nehezebben engedik el a gyerekeiket. Korábban, mondjuk a rendszerváltás előtt ez sokkal természetesebben. Egyszerűbben ment” – magyarázta a dráma alapgondolatát és a feszültség fő forrását a szerző. A feszültséget az öngyilkosságot elkövetett apa emlékéből táplálkozó folyamatos frusztráció, a felejteni nem tudás/nem akarás is tovább erősíti: az anya (Panek Kati) kérésére a két felnőtt gyerekkel, Terézzel (Kézdi Imola) és Tiborral (Farkas Loránd) minden évben megünneplik az elhunyt születésnapját. A cím egyaránt utal Weöres Sándor versére és az azonos című zenedarabra, a nagy műveltséggel rendelkező apa egykor nagyon szerette mindkettőt, erről többször említést is tesznek az emlékezésbe zárt szereplők.
A rendező, Albu István elmondta: számára új élmény a szerzővel együtt dolgozni, de kellemes tapasztalat volt, hiszen megbeszélhették a darab részleteit, Demény pedig „végig nyitott és segítőkész volt.” 2011-ben egyébként más színészekkel felolvasószínházi előadásként már bemutatták egyszer a darabot, Albu a szereplőválasztásról elmondta: Farkas Loránddal nagyon szeret dolgozni, Kézdi Imolát pedig a társulat egyik legjobb színésznőjének tartja.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!