2009. december 22., 09:022009. december 22., 09:02
A kilencvenedik életéve felé közeledő író imádott feleségének állított emléket Egyetlenem című könyvében, amely életműve egyfajta összegzéseként is értékelhető.
Elsősorban természetesen szerelmi történet: egy hatvanéves házasság idő szépítette, aranyozta boldog pillanatai, és az eljegyzést megelőző izgalmas események sorakoznak az oldalakon. Olyan időkről mesél a szerző, mikor az egyetemi élet felnőttesebb életformát jelentett: főleg nőként igencsak tudta az ember, hogy miért is vág bele a tanulásba, Márgay Erzsébet pedig – Méhes tanúsága szerint – teljesen tudatosan készült tanári pályájára.
Éppen ilyen tudatosan választ férjet is magának: a rajongó férj udvarlók tucatjait említi, közülük – és itt az elbeszélésen még mindig átsüt a hitetlenkedés boldog izgalma – a szerkesztő Nagy Eleket (későbbi írói nevén Méhes Györgyöt) választja.
Ahogy az író korábbi két műve, a Kolozsvári milliomosok a századforduló Erdélyéről, illetve erdélyi polgárságáról, a Gina pedig a második világháborút megelőző zűrzavaros hazai viszonyokról nyújt képet az olvasónak, az Egyetlenem első része – nyilván sokkal személyesebb hangnemben – a negyvenes évekről mesél. Arról a néhány hónapról, ami a „magyar világból” még visszaköszönt, továbbá az orosz megszállásról, az új hatalom megszilárdulásáról.
A háborús borzalmakról csak érintőlegesen ír a szerző, az eseményeket átszövi, megszépíti a ’44 nyarán kibontakozó hatalmas szerelem. A könyv második felének anekdotikus hangneme – a korrajzok világa után – Méhes György írásainak egy másik vonulatát, a humoros családregényeket idézi fel. Itt úgy jelenik meg a feleség, ahogyan őt már évtizedekkel korábban, a Micsoda társaságból vagy a Kilenc vesszőparipából megismerhettük.
Olyan nő, aki biztos kézzel kormányozza családját, és tapintattal, olykor a többiek gyengéinek kijátszásával éri el, hogy a dolgok zökkenőmentesen haladjanak. Az immár négytagú családról, majd az unokákról szóló tréfás történetek harmonikus, kiegyensúlyozott világról szólnak.
Márgay Erzsébet nem sokban hasonlít a régi idők nagyasszonyaira, akik a hatalmas udvarházban egymaguk tartják kézben a háztartás, a gazdaság és a család gondjait: szűkebb keretek között azonban ő is ugyanazt tette, a munkája mellett igazi otthont teremtett, és mindenben támogatta férjét. Méhes György leírásából tökéletes asszonyt ismerhetünk meg, akinek az intelligenciáját néhány, a kötet végén tőle idézett mondat szemlélteti, egyben relativizálva az addig olvasottakat.
Szerző: R.-Péter István
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.