Kónya Ádám és Éva égboltja

A Cimbora és a T3 Kiadó gondozásában megjelent, irodalmi, művészeti és kultúrtörténeti adalékokkal színesített csillagászati könyv bemutatóján a házigazda Boér Hunor muzeológus a három évvel ezelőtt elhunyt Kónya Ádámra emlékezett. Elmondta: mindenki tudta róla, hogy polihisztor, ám elsősorban tanárember volt a szó legnemesebb értelmében, aki úgy szórta a tudást, akárcsak a szeretetet, tudta, hogy utóbbival előbbi csak gyarapodik.

„Kónya Ádám egyik kedves könyve Berde Áron Légtüneménytan című műve, az ő könyvének »égtüneménytan« is lehetne a címe” – mondta Boér Hunor. Kónya Éva a könyv társszerzője és szerkesztője arról mesélt, hogyan került az ő neve a borítóra, elhunyt férje neve mellé. Kónya Ádám a hetvenes években a Kriterion Könyvkiadónak készített A csillagos ég szabad szemmel címmel egy kéziratot, amelyet illusztrációkkal is ellátott, és amely a fiók mélyére került, majd ezelőtt három évvel, a hagyaték rendezésekor került elő. Negyven esztendő alatt nemcsak a csillagászat változott, hiszen újabb felfedezésekre került sor, hanem a könyvek iránti igény is, ezért kezdett a kézirat változni, átalakulni, mondta Kónya Éva. Szükség volt bizonyos kifejezések magyarázatára, ezért hozzáírt néhány fejezetet, fizikusként rendszerezte a meglevő anyagot, magyarázta a társszerző.

Az eredeti kézirat bevezetőjében Kónya Ádám azt írta, hogy a könyvben lesznek irodalmi és művészettörténeti vonatkozások, a csillagokhoz szorosan kötődik a mitológia, a néprajz egyes elemei, így ilyen jellegű tartalommal is gazdagodott a könyv. „A csillagászati szakkönyvből 550 képpel illusztrált  mesekönyv lett, amelyet a gyerekek is örömmel forgathatnak, amely arra ösztönözheti őket, hogy jobban megismerjék az égbolt nappali és éjszakai jelenségeit” – mondta Kónya Éva. A könyvet 10 és 100 év között mindenkinek ajánlják, aki megismerné az égbolt titkait, a magyar költészet természetleíró verseit, a csillagokhoz fűzödő mondákat, legendákat és az ezeket ábrázoló legszebb képzőművészeti alkotásokat.