
Sokak meglepetésére az Újvidéki Színház Opera ultima című produkciójának ítélte a zsűri a 25. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja fődíját.
2013. július 01., 20:032013. július 01., 20:03
A seregszemle versenyprogramjának utolsó előadása Beaumarchais-t hívta segítségül, hogy mindannyiunkban tudatosítsa a színház egyre általánosabb intézményi kiszolgáltatottságát. Az újvidéki társulat politikai színházzal sokkolta a kisvárdai Várszínpad nézőit. Az Opera ultima nemcsak émelygésig tömény kérdésfelvetésével – mit tegyen egy színház, ha a fenntartó brutális módon igyekszik beleszólnia műsorpolitikába? –, hanem a válaszok demagógiával határos igazságtartalma révén is.
A már történelmileg forradalminak számító Beaumarchais-szövegeket – A sevillai borbély és Figaro házassága – Gyarmati Kata dramaturg és Kokan Mladenovics rendező radikálisan átértelmezte. A produkció első felvonása – leszámítva az indító jelenetet, amelyben a társulat szembesül a zenés darabokat számon kérő fenntartói elvárásokkal – remek paródiája a mozarti sevillai borbély történetének és zenéjének egyaránt, a fehérbe öltözött szereplők sok jó ötlettel, humorral, ugyanakkor egészséges egyensúlyérzékkel „tévesztik meg\" a közönséget. Nem is sejthetjük, mi vár ránk a folytatásban.
A második felvonás nem csak a színészek fekete öltözékével dermeszt. Figaro házassága csak laza keretül szolgál térségünk alapvető társadalmi-művészi problémáinak kimondásához, a maradék művészi szabadsággal megfogalmazott forradalmi kiáltvány közzétételéhez. Sötét, elkeserítő üzenet, erősen határos a kocsmapolitizálással, alaposan próbára teszi a nézői befogadóképességet. A feszes szerkezet, a remek színészi játék azonban „eladja\" a némileg túlrajzolt képet, magunkra, környezetünkre ismerve vártuk, mivel szembesítenek bennünket a színpadról. A tapsrend után azonban szinte szövetségesként álltunk fel helyünkről: a körülmények ellenére is mindent meg kell próbálni, ellenkező esetben szinte nem érdemes színházat csinálni. És Kisvárdát játszani sem.
Opera ultima – Újvidéki Színház, 2013. Készült: Beumarchais A sevillai borbély és Figaro házassága című művei alapján. Rendező: Kokan Mladenovics. Dramaturg: Gyarmati Kata. Szereplők: Szabó Eduárd, Sirmer Zoltán, Elor Emina, Balázs Áron, Pongó Gábor, Kőrösi István, Szilágyi Ágota, Banka Lívia, Giricz Attila, Crnkovity Gabriella
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!