2011. augusztus 29., 09:492011. augusztus 29., 09:49
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) közös tárlata szombattól látható. A két múzeum immár ötéves együttműködése során több sikeres kiállítást hozott létre, ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoz nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi unokaöccsének, Kiss Albertnek munkája révén került napvilágra – közölte az OSZMI az MTI-vel pénteken. A centenáriumi kiállítás a Mikes–Szentkereszty-kúriában található, megújuló Kiss Manyi-emlékszoba ad otthont.
Kiss Manyi (1911–1971) idén márciusban lett volna 100 éves. A Székely Nemzeti Múzeum és az OSZMI a centenáriumi emlékév tiszteletére számos eseményt szervezett: kiállítást rendeztek a budapesti Vendéglátó-ipari Múzeumban, a Pécsi Országos Színházi Találkozón, és emléktáblát avattak szülőhelyén, Magyarlónán. Az OSZMI tájékoztatása szerint a programok sorából kiemelkedik a mostani tárlat, amelyet Kiss Manyi választott szülőföldjén rendeznek meg.
Zágon és a család mindennél fontosabb volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért a székelyföldi faluba, művészete is ebben a talajban gyökerezett. „Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy mind a falu, mind az ide látogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége, méltó módon fennmaradjon” – olvasható a tárlat ajánlójában. A Kiss Manyi centenáriumi kiállítás a falunapok keretében nyílik meg. Az esemény házigazdája Barabás Tünde, a kúriában működő kultúrház igazgatója lesz, a tárlatot Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora nyitja meg Zorkóczy Zenóbia színművész közreműködésével.
Az OSZMI honlapján olvasható életrajz szerint Kiss Manyi 1911-ben született az erdélyi Magyarlónán, de már csecsemőként Zágonba vitték, ahol nagynénje és annak férje fogadták örökbe. Boldog gyermekkora volt, amelyre mindig szeretettel emlékezett vissza. Kisgyermek korában zongoraművésznőnek készült, de már tizennégy évesen a kolozsvári Izsó Miklós-féle színitanodába járt, első szerepeit is itt kapta. A színésznő 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett- és komikaszerepeket alakított, 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. A fővárosi operettszínház szerződtette 1938-ban, de számos más teátrumban is játszott. A Madách Színházhoz 1954-ben került. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére a Kurázsi mama című Brecht-műben. Kiss Manyi 1936-tól filmezett, egy híján száz filmet forgattak vele. A legemlékezetesebbek közé tartozik a Torockói menyasszony (1937), a Pénz áll a házhoz (1939), a Hintón járó szerelem (1954), a Körhinta (1955), a Házasságból elégséges (1961), a Mici néni két élete (1962), a Butaságom története (1965) és a Hahó, Öcsi! (1970).
Pályafutásának négy és fél évtizede alatt mindig dolgozott, napjait a színház, a rádió, a filmgyár és később a televízió között osztotta meg. Felkérést sohasem utasított vissza, szerepet nem mondott le, a legfárasztóbb forgatásokat és próbákat is szó nélkül vállalta. Minden szerepében kiválót, emlékezeteset alakított. Legalapvetőbb tulajdonsága a természetesség volt. Ha a mesterség titkai felől faggatták, így válaszolt: „elolvasom a szerepet, megtanulom, utána meg eljátszom”. Arra a kérdésre, hogy milyen technikát használ a színészi átalakuláshoz, azt mondta: „szeretni kell a szerepet, s akkor minden hangsúly oda kerül, ahová való”. Jászai-díjat 1954-ben, Kossuth-díjat 1957-ben kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok