Kisebbségi témák a színházban

Az első előadás a kolozsvári Váróterem Projekt, független színházi társulat Zéró című produkciója volt, majd a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadása, a Koldusopera zárta a seregszemlét.

Egyfajta színházi seregszemlét láthattunk, ahogy Fodor Györgyi, a szervező Figura Stúdió Színház irodalmi titkára fogalmazott. „Az egyik legnagyobb múltú hazai színházi eseménynek számít a fesztivál – és nemcsak színházi berkekben. A kollokvium hozzátartozik Gyergyószentmiklóshoz – tíz napra Gyergyó a hazai színházi élet központjává válik, így van ez évek óta” – fogalmazott.

Az előző kiadáshoz képest másfajta koncepciója volt a fesztiválnak: a szervezők igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy tematikájukban is érintsék a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket. Így került be a programba többek között a Giuvlipen elnevezésű roma feminista színházi társulat, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar társulatának koprodukciója. A nemzetiségi-kisebbségi tematika miatt idén először külföldi társulat, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is fellépett Gyergyóban.

A Figura igazgatója, Czegő Csongor elmondta, az idei fesztivállal azt szerették volna elérni, hogy a rendezvény műsora többet beszéljen kisebbségi kérdésekről. „Állami színházak előadás-ajánlatai mellé így olyan független vagy nem kisebbségi társulatban készült előadásokat is meghívtunk, amelyekről úgy éreztük, a fesztivál témájához kapcsolódni tudnak. Nagyon jó, hogy a kisebbségi helyzet, a mellettünk élő másikkal való együttélés problematikája sok színház repertoárjában megjelenik. Úgy érzem, ettől tud a kollokvium is Románia-szerte egyedi rendezvénnyé válni” – fogalmazott Czegő.

Hozzátette, a fesztiválon a fősodron kívüli színházi társulatok jelenléte kapott nagy hangsúlyt, az hogy megjelenjenek a független társulatok és kezdeményezések is. Idén nagyrészt a nemzetiségek jelenlétének bővítése, kétnyelvű előadások bemutatása volt a cél. „A jövőre nézve is érdemes ebbe az irányba keresgélni – szögezte le Czegő. – Azt, hogy két év múlva mi lesz műsoron Erdély színházaiban, milyen értelemben tud téma maradni a kisebbségi létezés, nem tudom. A következő program nagyban függ azoktól a majdani összefüggésektől, amelyeket a fesztivál előkészítése során próbálunk megsejteni.”

Szabó Janka