Kós Károly építész színházi világát és lánya, Koós Zsófia színésznő pályáját mutatja be a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) szombaton nyíló kiállítása.
2013. november 21., 18:372013. november 21., 18:37
Az intézmény tájékoztatása szerint az Alma és fája – Színházi metszéspontok című tárlat két külön egységből áll: az első Koós Zsófia Szatmárnémetihez és Kolozsvárhoz kötődő pályáját (1916-1990), a második Kós Károly (1883-1977) színházi világát mutatja be. A kiállítás a családi kapcsolatokon túlmutatva két művész életének egy sajátos vonulatát rajzolja meg, amely a Budai Nagy Antal című darab kolozsvári bemutatójában fonódik össze. A darab szerzője és színpadi látványának megálmodója Kós Károly volt, Koós Zsófia pedig szereplője. Amint az OSZMI közleményben szerepel, a 2014. január 22-ig látogatható tárlaton az érdeklődők megtekinthetnek egy válogatást Koós Zsófia saját készítésű színpadi kellékeiből és számos ritka kordokumentumot. Kós Károly színházi világának bemutatásában különlegesség a Budai Nagy Antal rendezői példánya, valamint néhány Barna Elek-grafika, amely a Vígszínház Erdélyi Ciklusának 1937-es próbáin készültek, emellett látható lesz Kós színházi tárgyú kéziratos leveleinek egy része is. A két kiállítás együttesen az erdélyi művészet páratlan kettőséről, apa és lánya művészetének különbözőségéről és rokonságáról szól. Ugyanakkor megfogalmazza a dilemmát, amelyet egy korszakot meghatározó művész tehetséges gyermeke érez. Az OSZMI kiállítása több intézmény és a Kós család együttműködése révén jött létre az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!