2010. szeptember 14., 08:402010. szeptember 14., 08:40
Míg korábban arról számoltunk be, hogy Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere kezdeményezésére indult Nyirő József író hamvainak hazaszállítási kérelmezése Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, illetve Szőcs Géza magyarországi államtitkár közreműködésével, Balázs Árpád székelyudvarhelyi MPP-s tanácsos sajtóértekezleten számolt be arról, hogy ők már jóval korábban, még 1995-ben elindították ezt a folyamatot, az ügy előrehaladott állapotban van és folyamatosan dolgoznak azon, hogy teljesítsék az 1953-ban elhunyt író végakaratát. Nyirő József végrendeletében azt kérte, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen, vagy Kolozsváron helyezzék végső nyugalomra, ahol szintén hosszú ideig élt. Jelenleg az író sírja a madridi Almudena temetőben van, Nyirő ugyanis élete végén Madridban élt szerzetesként.
Balázs Árpád elmondta: már felvették a kapcsolatot a magyar nagykövetséggel, ugyanis mivel ők temettették el, ezért ők kérhetik az író hamvainak exhumálását is, az ehhez szükséges kérést pedig már jó ideje benyújtották a madridi illetékeseknek.
„Örülök neki, hogy már tizenöt évvel ezelőtt eszébe jutott valakinek ez az ügy. Legalább a gondolataink hasonlóan jó dolgokban találkoznak, azt viszont sajnálom, hogy ennyi idő alatt sem sikerült véghez vinni a tervet, mert akkor egyébbel foglalkoznék, és nem így utólag derülne ki, hogy a két párt tagjai elkezdték ugyanazt. Eddig nekem nem szóltak erről. Jöjjenek és csatlakozzanak hozzánk, úgy gondolom, hogy ebben az ügyben fontos az együttműködés, elfogadjuk mindenki segítségét, aki jóhiszeműen áll mellénk” – fejtette ki Bunta Levente, akitől azt is megtudtuk, hogy az ügyön ők is folyamatosan dolgoznak, felvették már a kapcsolatot a madridi illetékesekkel és remélik, hogy ha időközben akadályokba is ütköznek, nem kell újabb másfél évtized, hogy Nyirő hamvai hazakerüljenek.
Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, az ügy védnökeként Kövér Lászlót, a magyar Országgyülés elnökét kérték fel, de az író hamvainak hazaszállításában segítségükre van a budapesti Ábel Alapítvány, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány is, de – mint mondta – Buntáék támogatására is számítanak. További terveik között szerepel, hogy az 1953. október 16-án elhunyt író halálának 60. évfordulójára emlékházzá alakítsák a székelyudvarhelyi Nyirő József utcában található Kós Károly által tervezett ingatlant, amely eredetileg az író villája volt, most azonban egy család él benne, akik készek ugyan elköltözni, de biztosítani kell számukra egy másik lakást. Az elképzelések között továbbá az is szerepel, hogy a városi könyvtárat az udvarhelyszéki születésű Nyirő Józsefről nevezzék el, és felállítanának egy egészalakos szobrot is az intézmény előtt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.