Kézdi Imola színész-költővel Pálfi Kinga beszélgetett
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kézdi Imola UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész TEjben, jajban, világvégÉN című verseskötetét mutatták be kedd este az Aradi Kamaraszínháznak otthont adó Bábszínházban. A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után ez már a harmadik könyve, és akárcsak az előzők, ez is könnyed játék a szavakkal, betűkkel, gondolatokkal, kalandozás az érzelmekben, lélekben, örömben és elmúlásban. A kolozsvári Exit Kiadónál megjelent kötetet is kislánya, Rézi illusztrációi díszítik, és az „ősbemutatóját” Aradon tartotta. A felolvasásokkal fűszerezett, kötetlen kötetbemutatóként beharangozott eseményen Pálfi Kinga, a magyar köztelevízió aradi tudósítója faggatta a szerzőt, akitől a közönség is kérdezhetett. Kézdi Imola a könyvbemutató végén nyilatkozott a Krónikának a színészi és költői hivatás kapcsolatáról, a könyvről és a várható újabb megjelenésekről.
2025. december 03., 21:452025. december 03., 21:45
– Már-már hozzászokunk, hogy minden második évben kézbe vehetünk egy Kézdi Imola-kötetet. Tudatos ez a rendszeresség vagy ennyi idő kell, hogy összegyűljön egy-egy kötetre való vers?
– Nem nevezném rendszernek, ez szerencsésen így alakult. De ahogy elárultam a beszélgetésen, még van hétszáz valahány a jegyzetfüzetemben. Persze ez nem mind kötetkész, vagy kötetre érdemes vers, de továbbra is írok. Napi szinten kávézom, és napi szinten születnek a versek.
– A második kötetének bemutatója után úgy fogalmazott, hogy a költői, illetve a színészi énje kiegészíti egymást. Mivel ennyi verse születik, kezdjük azt hinni, hogy felülkerekedett a költői énje.
– Továbbra is kéz a kézben jár a színház a versekkel – és a nagybetűs élettel. Tehát nagyon ügyesen kiegészítik egymást, megfogják egymást kezét, és együtt megyünk az úton, fedezzük fel azokat a dolgokat, amiket egyedül a színház, vagy csak a költészet lehet, hogy nem tudna megválaszolni, de így együtt nagyon ügyesek.
– Melyik a fontosabb?
– Az anyai szerep. A könyv hátoldalán a díjak, a színházi és filmes megjelenések zárómondata az, hogy
Ebből nyerem az energiát a színpadi munkáimhoz, az íráshoz, és mindenhez, amivel foglalkozom.
A borítóterv is a lánya, Rézi munkája
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– A kötet címe egyfajta szójátékot sejtet: TEjben, jajban, világvégÉN, de a te és az én szótag ki van emelve. Ki a te és ki az én?
– A te és én két ember, akik néha egymásba kapaszkodnak, néha elengedik egymást, vagyis „tejben, jajban” együtt, de a vége, mikor elengedik egymást, mindenképpen azt szeretném, hogy fair play és happy end legyen – amikor újra összekapaszkodik ez a te és én. Remélem, hogy mindenki egy picit magára talál ebben.
– Megemlítette, hogy folytatni kívánja azt a munkát, amit a Csiky Gergely Főgimnáziumban a diákokkal végez. Nem is olyan régen láthatunk egy színpadi előadást a Jó jel címmel, amit a fiatalokkal állított színpadra, készül esetleg egy újabb előadás is?
– Még nem készül, csak van egy vágyam, egy álmom arról, hogy össze lehetne hozni egy olyan estet, ami a versek és a diákok nagy találkozása, ami nézőnek, szülőnek, pedagógusnak és nekem művészként is hatalmas ajándék lenne. Ez nagyon nagy munka, és a többségük tizenkettedik osztályos, vagyis végzős, de mindenképpen dolgozom rajta, és amikor meglesz, akkor jelentkezünk.
Ebből kiindulva, hogy tapasztalják meg, a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat. A nagybetűs életben a komolyságba is muszáj egy kis humort belevinni, és fordítva is igaz ez.
Kézdi Imola hosszasan dedikálta a könyveket a kötetbemutató végén
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kézdi Imola Jászai- és UNITER-díjas színművész 2020 óta ír verseket, szerzeményei megjelennek a Helikon, a Korunk, a Látó, a Székelyföld és az Újvárad szépirodalmi folyóiratok hasábjain. Az első költemények a koronavírus-járvány idején születtek, amikor a színház „elhallgatott benne” – nyilatkozta akkor a színésznő, és bár a világjárvány megszűnt, a versek azóta is maradtak, mindig újabbakat jegyez le. 2021-ben Miniallűrök címmel napvilágot látott debütkötete, 2023-ban megjelent második, Lélekporc című kötete. A színész-költő 1977-ben született Csíkszeredában, tanulmányait az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán végezte. 2002–2023 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának volt a tagja. Jelenleg Aradon él, 2024 májusa óta az Aradi Kamaraszínházban játssza Willy Russell kortárs angol drámaíró Shirley Valentine című nagysikerű darabját.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!