
Felgyorsult a Skanzen új, Erdély tájegységének kialakítása, jövő év végéig a beszerezni kívánt épületek és tárgyegyüttesek nagyobb hányada a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány birtokába kerülhet – tájékoztatta az MTI-t a múzeum főigazgatója, a közalapítvány kuratóriumi tagja.
2015. augusztus 09., 19:252015. augusztus 09., 19:25
2015. augusztus 09., 19:312015. augusztus 09., 19:31
Cseri Miklós elmondta, hogy az utóbbi idők egyik legjelentősebb népi építészeti és kulturális örökségvédelmi beruházásának köszönhetően 116 épület és mintegy 30 ezer tárgy kerül az új tájegység gyűjteményébe, és ebből 2016 végéig mintegy 80 építmény és 20 ezer tárgy érkezhet meg. A főigazgató felidézte: a Skanzen 9. tájegységének tervezése, kutatása 2006-ban kezdődött, és a várakozások szerint – kedvező kormányzati döntést követően – 2018-2019-ben fejeződik be. Az elmúlt időszak eredményeit ismertetve az intézményvezető kiemelte: számos különleges tárgy, tárgyegyüttes került a múzeumba a Magyar Nemzeti by The weDownload Manager\" href=\"#65980964\"> Bank (MNB) Értéktár Programjának támogatása révén, így például 18-19. századi szász porumbáki és feketeerdei üvegek, továbbá bokályok, lakástextíliák, szentképek. „A beszerzett darabok közül kiemelkedik egy 17. században Segesvárott készült ónkanna, valamint egy 1700-ban Kőhalmon festett láda” – tette hozzá.
Ugyancsak jelentős eredménynek nevezte a kalotaszegi Inaktelkén élt Kalló Ferenc (1923-2013) naplósorozatának megvásárlását. A kalotaszegi táncosok egyik kiemelkedő alakjának virtuóz tánctudását számos helybéli, illetve a táncházmozgalomban részt vevő fiatal igyekezett elsajátítani, táncmotívumfűzését lejegyezték, és Kalló-figuraként tartja számon a magyar néptáncos társadalom. „A 186 kötetből álló, önéletrajzi ihletésű naplósorozat rendkívül értékes korrajzot ad az emblematikus kalotaszegi településről, Inaktelkéről” – mutatott rá az intézmény vezetője.
Szintén fontos állomás volt az úgynevezett Weinstock-hagyaték megvásárlása – mondta. A nagyváradi születésű Weinstock Ernő partiumi fényképészként az erdélyi városok, falvak, valamint népszerű fürdők polgári életkörülményeit dokumentálta a századfordulótól a két világháború közötti időszakig. A vásárlással mintegy 24 ezer dokumentumhoz jutott a múzeum, köztük mintegy 9 ezer üvegnegatívhoz, 6,5 ezer diához, 5 ezer negatívhoz, de hozzávetőleg 600 képeslap és családi fotó, 760 nagyméretű városkép, 1300 változatos témájú fotográfia, valamint mintegy 300 családi, illetve vállalkozással kapcsolatos irat is gazdagítja a kollekciót. „A dokumentumok hiánypótló forrásanyagaként szolgálnak a tájegység néprajzi és történeti alapkutatásaihoz” – hívta fel a figyelmet a Skanzen főigazgatója.
Cseri Miklós hangsúlyozta: az Erdély tájegységben kiemelt szerepet szánnak a kisebbségi lét különböző szintjeinek, a megmaradást elősegítő tényezőknek, például az egyházak, iskolák megismertetésének, emellett nagy hangsúlyt fektetnek az Erdélyre jellemző etnikai és vallási sokszínűség bemutatására, és különös figyelemmel kutatják a szórványban élő magyarságot.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!