
Fotó: Biró István
2011. április 18., 09:062011. április 18., 09:06
Kenéz Ferenc Szabadnak lenni mit jelent? című „Kolozsvár oratóriumát”, majd Karácsonyi Zsolt Ússz, Faust, ússz! című nagylélegzetű költeményét hallgathatták meg az érdeklődők Salat Lehel és Skovrán Tünde, az intézmény két színésze tolmácsolásában, zenei kísérettel. Salat Lehel a felolvasás után elmondta: úgy véli, a két alkotó személyes életfelfogása miatt rokonítható. Kenézt a „legélőbb költőnek” nevezte, aki a valóságos életünket örökíti meg műveiben. Kenéz Ferenc elmondta: tavaly év végén fejezte be a „Kolozsvár-oratóriumot”, és azt szerette volna, ha először a kincses városban kerül bemutatásra, így elküldött Tompa Gábornak is egy példányt.
„Úgy gondoltam, hogy a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával be lehetne mutatni valamilyen formában ezt a munkát, a színház sajátos időmozgató mechanizmusának köszönhetően azonban előbb került a közönség elé” – mondta az író. „Úgy jöttem vissza Kolozsvárra, hogy valamit visszahoztam abból, amit annak idején elvittem – fogalmazott Kenéz Ferenc, aki 1989 óta Budapesten él. – Jelenleg egy verseskönyvem vár megjelenésre a csíkszeredai kiadónál, Gyermekrajzok címmel fog megjelenni. A most bemutatott szöveg is kiadóra vár.” Salat Lehel Karácsonyi Zsolt költeményét tiszta víznek nevezte, amelyet a szerző időnként felkorbácsol. A tiszta víz jelzővel a színművész a mű letisztultságára utalt, szerinte a költő „mindannyiunk Faustjáról írta ezt a poémát, aki néha ki akar úszni belőlünk”. Karácsonyi kifejtette: „a végére elfogyott a szavak közül a levegő”, az utolsó 15-20 sor nagyon lassan született meg, és csak annak köszönhetően tudta időben befejezni a Pallas-Akadémia kiadónál megjelenésre váró kéziratot, hogy „a pályázati malmok lassan őrölnek”.
Salat Lehel kérdésére egyébként Kenéz elmondta: nemcsak hogy nincs elhanyagolva manapság a költészet, de egyenesen túlértékelik a jelentőségét. „Budapesten nincs olyan nap, hogy valamelyik kávéházban, kocsmában vagy kisszínházban ne szerveznének irodalmi estet, felolvasást. Valószínűleg mesterségesen gerjesztett érdeklődésről van szó, de azt kell mondanom, hogy a költészet nem is ér ennyit, mint amennyire körülrajongják” – tette hozzá a költő.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!