2010. július 22., 08:492010. július 22., 08:49
„Tárgyalásokat folytattam a prefektusokkal, polgármesterekkel, a megyei önkormányzatok vezetőivel, majd Emil Boc miniszterelnöknek is felvázoltam a problémát. Próbálunk megoldást találni a színházak ügyében, amelyek közül sokban lehetetlenné tennék a munkát a nagyarányú leépítések” – mondta Kelemen az Antena 2 műsorában. A tárcavezető kifejtette, hogy bár a legtöbb esetben a színházak a helyi – megyei vagy városi – önkormányzatok alárendeltjei, ezeket mégis az állam hozta létre, így nem engedhetik, hogy tönkremenjenek. „Napok óta ezzel a problémával foglalkozom, és legkésőbb augusztus közepére ésszerű megoldást találunk” – mondta Kelemen.
A kormányrendelet nyomán kialakult helyzet miatt több színház elégedetlenségét fejezte ki, mondván, hogy ha végrehajtják a kért leépítéseket, lehetetlenné válik az intézmények működése. Kelemen Hunor erre reagálva kifejtette, hogy sok esetben a polgármesterek hibájáról van szó. „A polgármesterek sok helyen a művelődési intézményeket kötelezik alkalmazottaik elbocsátására, ahelyett, hogy a saját apparátusukat csökkentenék. Bukarestben a színházigazgatók arról panaszkodnak, hogy a városvezetés 35–45 százalékos leépítéseket kér tőlük. Ez lehetetlen” – hangsúlyozta a művelődési miniszter. Hozzátette: a kilencven után elkezdődött decentralizáció révén a legtöbb színház a művelődési minisztériumtól helyi önkormányzatok hatáskörébe került, holott a mostanihoz hasonló esetek miatt is jobb lenne, ha továbbra is a minisztérium felügyelné ezeket az intézményeket. Mindenesetre Kelemen arra kéri a helyi illetékeseket, hogy ne hajtsák végre a leépítéseket, és ne próbálják meg megszüntetni vagy egymással összeolvasztani a helyi intézményeket – utóbbi a más-más profil miatt is lehetetlen lenne.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatának tagja, Liviu Pancu szerint például a kollégái attól tartanak, hogy az intézményből Székely Színházat akarnak csinálni, amely a művelődésügyi minisztériumtól a helyi önkormányzat hatáskörébe kerülne, így „megszűnne a kiváltságos helyzetük”, és sokan elveszítenék állásukat. Ezt az információt mind Kárp György, a színház ügyvezető igazgatója, mind Kelemen Hunor cáfolta. Kelemen lapunknak elmondta, nincs szó ilyesmiről, és bár a közszféra karcsúsítása a művelődési intézményekre is kihat, de igyekeznek megvizsgálni a helyzetet minden esetben. „A vásárhelyi színházzal óvatosan kell bánnunk, hiszen ott két társulat működik, és már most a szükséges létszámnál kevesebben vannak mindkettőben. Annyit nyugodt lelkiismerettel mondhatok: nem a fűnyíróelv alapján fogunk eljárni” – fogalmazott Kelemen. „A minisztériumban nem lesz leépítés, ugyanis nemrég volt egy létszámcsökkentés, és a 143-as keretből csak 120 állásunk van betöltve. A színházak és egyéb intézmények esetében viszont elkerülhetetlen lesz a leépítés, de konkrétumokat még nem tudok mondani” – tette hozzá.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere becslése szerint legkorábban 2012 nyarán kezdhetnek hozzá a városi színház épületének teljes felújításához. A közel 3 millió eurós munkát európai uniós városfejlesztési pályázatból finanszírozzák majd. „Teljes felújításról van szó, amely elengedhetetlenül szükséges az évtizedekig elhanyagolt épület esetében” – részletezte a városvezető.
A 2011-2012-es színházi évadot követően az ingatlan statikáját erősítik meg, kicserélik az elavult villamos vezetékeket, új illemhelyiséget építenek, felújítják a bonyolult tetőszerkezetet, a régi fűtésrendszert, kívül-belül újravakolják a málladozó falakat. A műemlék épület felújítási tervei késő őszig készülnek el, a kivitelezésre pedig pályázatot írnak ki. Egyelőre nem lehet tudni, hol kap ideiglenesen helyet az Északi Színház két társulata a munkálatok idején. Lehetséges alternatívaként a szakszervezetek művelődési háza és az egyik volt mozi épülete is felmerült.
Végh Balázs
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.