2010. július 22., 08:492010. július 22., 08:49
„Tárgyalásokat folytattam a prefektusokkal, polgármesterekkel, a megyei önkormányzatok vezetőivel, majd Emil Boc miniszterelnöknek is felvázoltam a problémát. Próbálunk megoldást találni a színházak ügyében, amelyek közül sokban lehetetlenné tennék a munkát a nagyarányú leépítések” – mondta Kelemen az Antena 2 műsorában. A tárcavezető kifejtette, hogy bár a legtöbb esetben a színházak a helyi – megyei vagy városi – önkormányzatok alárendeltjei, ezeket mégis az állam hozta létre, így nem engedhetik, hogy tönkremenjenek. „Napok óta ezzel a problémával foglalkozom, és legkésőbb augusztus közepére ésszerű megoldást találunk” – mondta Kelemen.
A kormányrendelet nyomán kialakult helyzet miatt több színház elégedetlenségét fejezte ki, mondván, hogy ha végrehajtják a kért leépítéseket, lehetetlenné válik az intézmények működése. Kelemen Hunor erre reagálva kifejtette, hogy sok esetben a polgármesterek hibájáról van szó. „A polgármesterek sok helyen a művelődési intézményeket kötelezik alkalmazottaik elbocsátására, ahelyett, hogy a saját apparátusukat csökkentenék. Bukarestben a színházigazgatók arról panaszkodnak, hogy a városvezetés 35–45 százalékos leépítéseket kér tőlük. Ez lehetetlen” – hangsúlyozta a művelődési miniszter. Hozzátette: a kilencven után elkezdődött decentralizáció révén a legtöbb színház a művelődési minisztériumtól helyi önkormányzatok hatáskörébe került, holott a mostanihoz hasonló esetek miatt is jobb lenne, ha továbbra is a minisztérium felügyelné ezeket az intézményeket. Mindenesetre Kelemen arra kéri a helyi illetékeseket, hogy ne hajtsák végre a leépítéseket, és ne próbálják meg megszüntetni vagy egymással összeolvasztani a helyi intézményeket – utóbbi a más-más profil miatt is lehetetlen lenne.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatának tagja, Liviu Pancu szerint például a kollégái attól tartanak, hogy az intézményből Székely Színházat akarnak csinálni, amely a művelődésügyi minisztériumtól a helyi önkormányzat hatáskörébe kerülne, így „megszűnne a kiváltságos helyzetük”, és sokan elveszítenék állásukat. Ezt az információt mind Kárp György, a színház ügyvezető igazgatója, mind Kelemen Hunor cáfolta. Kelemen lapunknak elmondta, nincs szó ilyesmiről, és bár a közszféra karcsúsítása a művelődési intézményekre is kihat, de igyekeznek megvizsgálni a helyzetet minden esetben. „A vásárhelyi színházzal óvatosan kell bánnunk, hiszen ott két társulat működik, és már most a szükséges létszámnál kevesebben vannak mindkettőben. Annyit nyugodt lelkiismerettel mondhatok: nem a fűnyíróelv alapján fogunk eljárni” – fogalmazott Kelemen. „A minisztériumban nem lesz leépítés, ugyanis nemrég volt egy létszámcsökkentés, és a 143-as keretből csak 120 állásunk van betöltve. A színházak és egyéb intézmények esetében viszont elkerülhetetlen lesz a leépítés, de konkrétumokat még nem tudok mondani” – tette hozzá.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere becslése szerint legkorábban 2012 nyarán kezdhetnek hozzá a városi színház épületének teljes felújításához. A közel 3 millió eurós munkát európai uniós városfejlesztési pályázatból finanszírozzák majd. „Teljes felújításról van szó, amely elengedhetetlenül szükséges az évtizedekig elhanyagolt épület esetében” – részletezte a városvezető.
A 2011-2012-es színházi évadot követően az ingatlan statikáját erősítik meg, kicserélik az elavult villamos vezetékeket, új illemhelyiséget építenek, felújítják a bonyolult tetőszerkezetet, a régi fűtésrendszert, kívül-belül újravakolják a málladozó falakat. A műemlék épület felújítási tervei késő őszig készülnek el, a kivitelezésre pedig pályázatot írnak ki. Egyelőre nem lehet tudni, hol kap ideiglenesen helyet az Északi Színház két társulata a munkálatok idején. Lehetséges alternatívaként a szakszervezetek művelődési háza és az egyik volt mozi épülete is felmerült.
Végh Balázs
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.