2010. december 13., 09:202010. december 13., 09:20
Az eszmecserén, amelyen építészek, tájépítészek, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium képviselője, valamint kastélytulajdonosok, történészek, jogászok vettek részt, szó esett többek közt a szakmai területet övező nehézségekről.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium ugyanis nem finanszírozhatja a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok felújítását – erre a minisztérium egyetlen eszköze a kedvezményes kamatú hitelek biztosítása. Mint elhangzott, az egyik megoldás a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok megmentésére az lenne, ha azokat különböző alapítványoknak, egyházaknak adományoznák, vagy koncessziós joggal átadnák egy meghatározott időintervallumra, mivel azok jogosultak a finanszírozási lehetőségekre, amelyekre magánszemélyeknek esélyük sincs.
A beszélgetés résztvevői kitértek arra, hogy több alapítványra és civil szervezetre lenne szükség, akik az erdélyi kastélyok megmentésével foglalkoznának, valamint, hogy fontos lenne együttműködni a helyi önkormányzatokkal is. Mint elhangzott, angliai és más nyugat-európai mintákat kellene szem előtt tartani a kastélyok megmentési módját illetően, hiszen ők már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, ezenkívül fontos lenne külföldi támogatókat szerezni.
A résztvevők előadást hallhattak a bonchidai, keresdi és magyarózdi kastélyról, az ezek felújításának nehézségeiről, valamint lehetőségeiről. A három esettanulmány igazolta, hogy egy kastély megmentése nem feltétlenül az anyagiakon múlik, hanem leginkább az elszántságon és a kreativitáson. A keresdi és bonchidai kastély esetében már több olyan önkéntes programot és tábort szerveztek, amelynek keretében javították a kastély állapotát, ezenkívül fotó- és média-, valamint tánc- és művészeti táborokat is rendeztek – ezek interaktívan bekapcsolódtak a helyi közösség életébe, mindennapjaiba.
Az eszmecserén bemutatták a PONT Csoport által létrehozott kastely.palyazatok.ro (castel.granturi.ro) oldalt, amely, bár tartalmát tekintve még fejlesztendő, hatékony eszköze lehet az erdélyi kastélyok megmentéséért folyó harcnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok