2010. december 13., 09:202010. december 13., 09:20
Az eszmecserén, amelyen építészek, tájépítészek, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium képviselője, valamint kastélytulajdonosok, történészek, jogászok vettek részt, szó esett többek közt a szakmai területet övező nehézségekről.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium ugyanis nem finanszírozhatja a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok felújítását – erre a minisztérium egyetlen eszköze a kedvezményes kamatú hitelek biztosítása. Mint elhangzott, az egyik megoldás a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok megmentésére az lenne, ha azokat különböző alapítványoknak, egyházaknak adományoznák, vagy koncessziós joggal átadnák egy meghatározott időintervallumra, mivel azok jogosultak a finanszírozási lehetőségekre, amelyekre magánszemélyeknek esélyük sincs.
A beszélgetés résztvevői kitértek arra, hogy több alapítványra és civil szervezetre lenne szükség, akik az erdélyi kastélyok megmentésével foglalkoznának, valamint, hogy fontos lenne együttműködni a helyi önkormányzatokkal is. Mint elhangzott, angliai és más nyugat-európai mintákat kellene szem előtt tartani a kastélyok megmentési módját illetően, hiszen ők már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, ezenkívül fontos lenne külföldi támogatókat szerezni.
A résztvevők előadást hallhattak a bonchidai, keresdi és magyarózdi kastélyról, az ezek felújításának nehézségeiről, valamint lehetőségeiről. A három esettanulmány igazolta, hogy egy kastély megmentése nem feltétlenül az anyagiakon múlik, hanem leginkább az elszántságon és a kreativitáson. A keresdi és bonchidai kastély esetében már több olyan önkéntes programot és tábort szerveztek, amelynek keretében javították a kastély állapotát, ezenkívül fotó- és média-, valamint tánc- és művészeti táborokat is rendeztek – ezek interaktívan bekapcsolódtak a helyi közösség életébe, mindennapjaiba.
Az eszmecserén bemutatták a PONT Csoport által létrehozott kastely.palyazatok.ro (castel.granturi.ro) oldalt, amely, bár tartalmát tekintve még fejlesztendő, hatékony eszköze lehet az erdélyi kastélyok megmentéséért folyó harcnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok