2010. december 13., 09:202010. december 13., 09:20
Az eszmecserén, amelyen építészek, tájépítészek, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium képviselője, valamint kastélytulajdonosok, történészek, jogászok vettek részt, szó esett többek közt a szakmai területet övező nehézségekről.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium ugyanis nem finanszírozhatja a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok felújítását – erre a minisztérium egyetlen eszköze a kedvezményes kamatú hitelek biztosítása. Mint elhangzott, az egyik megoldás a magánszemélyek tulajdonában lévő kastélyok megmentésére az lenne, ha azokat különböző alapítványoknak, egyházaknak adományoznák, vagy koncessziós joggal átadnák egy meghatározott időintervallumra, mivel azok jogosultak a finanszírozási lehetőségekre, amelyekre magánszemélyeknek esélyük sincs.
A beszélgetés résztvevői kitértek arra, hogy több alapítványra és civil szervezetre lenne szükség, akik az erdélyi kastélyok megmentésével foglalkoznának, valamint, hogy fontos lenne együttműködni a helyi önkormányzatokkal is. Mint elhangzott, angliai és más nyugat-európai mintákat kellene szem előtt tartani a kastélyok megmentési módját illetően, hiszen ők már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, ezenkívül fontos lenne külföldi támogatókat szerezni.
A résztvevők előadást hallhattak a bonchidai, keresdi és magyarózdi kastélyról, az ezek felújításának nehézségeiről, valamint lehetőségeiről. A három esettanulmány igazolta, hogy egy kastély megmentése nem feltétlenül az anyagiakon múlik, hanem leginkább az elszántságon és a kreativitáson. A keresdi és bonchidai kastély esetében már több olyan önkéntes programot és tábort szerveztek, amelynek keretében javították a kastély állapotát, ezenkívül fotó- és média-, valamint tánc- és művészeti táborokat is rendeztek – ezek interaktívan bekapcsolódtak a helyi közösség életébe, mindennapjaiba.
Az eszmecserén bemutatták a PONT Csoport által létrehozott kastely.palyazatok.ro (castel.granturi.ro) oldalt, amely, bár tartalmát tekintve még fejlesztendő, hatékony eszköze lehet az erdélyi kastélyok megmentéséért folyó harcnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok