Lassanként búcsút vehetünk a Magyar Lettre nyomtatott változatától – hangzott el pénteken Váradon az évad utolsó Törzsasztalán, amelynek vendége Karádi Éva magyar filozófiatörténész, egyetemi tanár, irodalomszervező, az európai kulturális folyóirat felelős szerkesztője volt.
2014. június 09., 19:232014. június 09., 19:23
A Várad folyóirat által szervezett eseményen a vendéget ezúttal is Kőrössi P. József, a Noran Libro Könyvkiadó ügyvezető igazgatója faggatta.
Mint elhangzott, a jelenleg 93. számánál járó lap olvasóinak a száma a kezdeti 3 ezerről ezerre esett vissza, egyértelműen csökkent tehát a nyomtatott sajtó iránti igény, így várhatóan a 100. lapszám után lehúzzák a rolót, és valamilyen formában az interneten folytatják.
De immár Karádi Éva nélkül, aki nyugdíjba készül. A felelős szerkesztő az eseményen felidézte, a Lettre gyökerei a nyolcvanas évekig nyúlnak vissza, a lapot cseh emigránsok – köztük Milan Kundera – indították útjára Párizsban, majd sorra jöttek a nemzeti kiadások, a rendszerváltás után pedig megalapították a magyar változatot is.
A folyóirat egyfajta tükre az európai irodalomnak, minél szélesebb merítésben próbálják bemutatni az öreg kontinens kultúráját. Számtalan fordítóval dolgoznak, ugyanakkor az is a lap célkitűzése, hogy a magyar írókat, költőket a lehető legszélesebb körben ismertesse meg külföldön.
Nemcsak felelős szerkesztőként tesz meg ugyanakkor mindent ennek érdekében Karádi Éva, már az 1999-es frankfurti könyvvásár idején megszervezte a Magyar Lettre-szerzők bemutatkozását a frankfurti Literaturhausban, 3 költő 4 nyelven címen megjelentette Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc verseit.
„Varró Dani mamája, Karádi Lettre Éva” – ezt fogom a névjegyemre írni, jegyezte meg viccesen a meghívott, amikor arra terelődött a szó, hogy személye attól is érdekes, hogy ő Varró Dániel költő, műfordító édesanyja. Arra a kérdésre, hogy mennyire segítette fia karrierjét, hogy a mama az egyik legismertebb kultúra- és irodalomszervező, Karádi Éva mosolyogva jegyezte meg, ő inkább nehezítette a dolgát, amit Dani elért, azt magától tette.
A Törzsasztal ősszel folytatódik, Závada Pál, Kerékgyártó István, Grecsó Krisztián, Valachi Anna máris biztosan ellátogat Nagyváradra. Pénteken ugyanakkor bemutatták a Várad kulturális folyóirat legfrissebb, idei 5. számát, amelyben először működött közre az irodalmi rovat szerkesztőjeként Potozky László fiatal író, aki rögtön számos kortársa művének közlésével indította partiumi pályafutását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!