Lassanként búcsút vehetünk a Magyar Lettre nyomtatott változatától – hangzott el pénteken Váradon az évad utolsó Törzsasztalán, amelynek vendége Karádi Éva magyar filozófiatörténész, egyetemi tanár, irodalomszervező, az európai kulturális folyóirat felelős szerkesztője volt.
2014. június 09., 19:232014. június 09., 19:23
A Várad folyóirat által szervezett eseményen a vendéget ezúttal is Kőrössi P. József, a Noran Libro Könyvkiadó ügyvezető igazgatója faggatta.
Mint elhangzott, a jelenleg 93. számánál járó lap olvasóinak a száma a kezdeti 3 ezerről ezerre esett vissza, egyértelműen csökkent tehát a nyomtatott sajtó iránti igény, így várhatóan a 100. lapszám után lehúzzák a rolót, és valamilyen formában az interneten folytatják.
De immár Karádi Éva nélkül, aki nyugdíjba készül. A felelős szerkesztő az eseményen felidézte, a Lettre gyökerei a nyolcvanas évekig nyúlnak vissza, a lapot cseh emigránsok – köztük Milan Kundera – indították útjára Párizsban, majd sorra jöttek a nemzeti kiadások, a rendszerváltás után pedig megalapították a magyar változatot is.
A folyóirat egyfajta tükre az európai irodalomnak, minél szélesebb merítésben próbálják bemutatni az öreg kontinens kultúráját. Számtalan fordítóval dolgoznak, ugyanakkor az is a lap célkitűzése, hogy a magyar írókat, költőket a lehető legszélesebb körben ismertesse meg külföldön.
Nemcsak felelős szerkesztőként tesz meg ugyanakkor mindent ennek érdekében Karádi Éva, már az 1999-es frankfurti könyvvásár idején megszervezte a Magyar Lettre-szerzők bemutatkozását a frankfurti Literaturhausban, 3 költő 4 nyelven címen megjelentette Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc verseit.
„Varró Dani mamája, Karádi Lettre Éva” – ezt fogom a névjegyemre írni, jegyezte meg viccesen a meghívott, amikor arra terelődött a szó, hogy személye attól is érdekes, hogy ő Varró Dániel költő, műfordító édesanyja. Arra a kérdésre, hogy mennyire segítette fia karrierjét, hogy a mama az egyik legismertebb kultúra- és irodalomszervező, Karádi Éva mosolyogva jegyezte meg, ő inkább nehezítette a dolgát, amit Dani elért, azt magától tette.
A Törzsasztal ősszel folytatódik, Závada Pál, Kerékgyártó István, Grecsó Krisztián, Valachi Anna máris biztosan ellátogat Nagyváradra. Pénteken ugyanakkor bemutatták a Várad kulturális folyóirat legfrissebb, idei 5. számát, amelyben először működött közre az irodalmi rovat szerkesztőjeként Potozky László fiatal író, aki rögtön számos kortársa művének közlésével indította partiumi pályafutását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!