2011. május 20., 08:322011. május 20., 08:32
„Igazságtalanság, ami Csiki életművével történik – vélekedett Kántor a színház stúdiótermében folytatott beszélgetésen –, mert ő az egyik legjobb magyar kisregény, a Titkos fegyverek szerzője, ennek dacára nincs az őt megillető helyen a köztudatban, a drámái is felfedezésre várnak, Magyarországon például még egyetlen drámáját sem vitték színre.” (Kolozsváron a magyar színház Harag György rendezésében bemutatta az Öreg ház című drámáját 1978-ban, még a megjelenés évében, A Nagypapa látni akar benneteket című színművét pedig Temesváron mutatták be 1979-ben.)
Ennek a tartozásnak egy részét rótta le Kántor Lajos a Barátom a malomban című kötettel, amely – irodalomtörténeti értékén túl – kettejük barátságának dokumentumgyűjteménye; harmadik „főszereplője” pedig egy százéves kalotaszentkirály-zentelki malom, amely előbb a Csiki, majd a Kántor család tulajdona lett, és a menedéket jelentette Csiki Lászlónak az emigrálása előtti zaklatott években.
A kötet alcíme – Négykezes Csiki Lászlóval – jól érzékelteti annak személyes hangvételét: levelekből, beszélgetésekből, közös irodalmi és hétköznapi élményekből, barátokra való meghitt visszaemlékezésből áll össze. Tartalmazza ugyanakkor a Visszaút (Kolozsvár főtere 1991 őszén) című hangjátékot is, amelyet első ízben mutattak be a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei: Albert Júlia, Albert Csilla, Laczó Júlia és Dimény Áron. Visky András író, drámaíró, a színház igazgatóhelyettese úgy fogalmazott: az ősbemutató közönsége egy „keserű, de nagyon Csiki László-s” darabot nézhetett-hallgathatott végig.
Az eredetileg rádiójátéknak írt mű helyszíne Kolozsvár főtere, kevéssel a rendszerváltás után, főszereplői az évtizedek óta emigrációban élő, de szülővárosa, az elveszett paradicsom után sóvárgó Józsi bácsi, az anyaországba néhány éve áttelepült Péter és Imre, aki otthon élte meg a ’89. decemberi változásokat, és most megpróbál túlélni az ébredező piacgazdaság és a teljes jogi, kisebbségpolitikai és ideológiai káosz mindennapjaiban. A párbeszéd valóban „keserű”, érződik rajta az 1990-es kiábrándulás, a cinikusan egymásnak vetett kérdéseket-válaszokat ritkán szakítja meg egy-egy őszinte, szomorú mondat. „Ez a húsz évvel ezelőtti, nagyon sötét látomás szerencsére ma már csak figyelmeztető, hisz a város legtöbb lakójában mára egy sokkal jobb, optimistább Kolozsvár-kép él” – mondta Kántor Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!