Nem magyarul magyarok – Jelentések egy régió állapotáról

A sokadik alkalommal megszervezett riporttábor helyszíne ez alkalommal olyan vidék volt, ahol nagyon sokan vallják magukat magyarnak, ennek ellenére nagyon kevesen tudnak magyarul.

Az újságírók – az írott sajtó, a rádió, a televízió és az online média képviselői Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Brassóból, Bukarestből, Temesvárról, Csíkszeredából – arra keresték a választ többek között, hogy hogyan felejtették el a környéken élők az anyanyelvüket, melyek voltak az előzményei és a kiváltó okai, illetve azt kutatták, hogy a jelenlegi helyzetből van-e kiút, visszafordítható-e a mostani állapot.

A „nyelvcsere” okairól

A tizennyolc szerző írását Szűcs László szerkesztette kötetté, az előszavát Rácz Éva, a MÚRE elnöke írta. A témák: az anyanyelvhasználat, az iskola, a magyar közösség „nyelvcseréje”, illetve a közösséghez kapcsolható építészeti emlékek, események, helyek, érdekességek: templomok, temetők és sírkövek, a bányák bezárása, a bányászfeleségek története, a felszámolt vasút, a törpe vízi erőművek és a környezetrombolás, a turizmus, a Reményik Sándor-emlékház, a helyi ízek.

A kedd esti bemutatón Rácz Éva ismertette a kötet előzményeit, azt, hogy mit jelent egy-egy ilyen tábor az újságíróknak, a rendelkezésükre álló rövid idő alatt hogyan dolgoznak, hogyan gyűjtenek információt, hogyan dolgozzák fel ezeket.

A riportoknak a hely, az adott vidék vagy település jelenét kell rögzítenie úgy, hogy a régió múltját is felelevenítse, esetleg a jövőbe is előre tekintsen.

A szerzők közül a legtöbben marosvásárhelyiek: a Marosvásárhelyi Rádió, a Vásárhelyi Hírlap, a Krónika, a Vásárhely.ro és a Maszol.ro munkatársai, egyetemi hallgatók, köztük olyanok, akik már korábban is jártak Beszterce-Naszód megye ezen településein, ismerték az ottani állapotokat, de olyanok is, akik most ismerkedtek meg ezzel a vidékkel és lakóival.

Az Ördög-szorostól az Ünőkőig

Lapunk munkatársa, Szucher Ervin Reményik intelmével élt élet című riportjában annak a Bauer Ilonának állít emléket, aki „egy évre jött, egy életen át maradt”, aki fél évszázadot töltött az anyanyelv és az identitástudat-mentés szolgálatában. Gáspár Sándor és Gáspár Melinda Az Ördög-szorostól az Ünőkőig című riportban a természeti látnivalókat örökítik meg, a Radnai-havasok lábánál húzódó falvak képét, a szorost és azt a hegygerincet, ahová nem túl nehéz feljutni, ám annál könynyebben el lehet téveszteni az oda vezető utat.

Bögözi Attila oknyomozó riportot készített, amelynek a Magas hegyek gonosz törpéi, huss! címet adta, és amelyben azokat a törvénytelen vállalkozásokat írja le, amelyek elsősorban a környezetet rombolják, de ezáltal a közösségnek is ártanak. Moldován Zenkő interjút készített Antal Attila besztercei tanácsossal, aki a Besztercén tervezett magyar iskola igazgatója lett volna, ha az iskolaindítás az utolsó pillanatokban, közvetlenül a tanévkezdés előtt nem hiúsul meg.