
Újra megtartja a korábbi években nagy sikernek örvendő Kolozs Megyei Szüreti Bált a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) és az RMDSZ.
2013. október 23., 18:382013. október 23., 18:38
Az október 26-i, a kolozsvári sportcsarnokban szervezett koncertsorozatra az egykori Táncdalfesztivál több nagynevű fellépőjét is meghívták: Koós Jánost, Dékány Saroltát, Aradszky Lászlót, Zalatnay Saroltát, Soltész Rezsőt. A hatvanas évek Táncdalfesztiválja az akkori tehetségkutató volt: a szocializmus X-faktorának örülhettek a magyar tévénézők százezrei, ebbe a műsorba azonban – a mai tehetségkutatókkal ellentétben – kizárólag saját dalokkal érkeztek a fellépők.
A Táncdalfesztivált 1966-tól kezdődően hat egymást követő évben is megszervezték. A műsor rajongók sokaságát gyűjtötte maga köré, Soltész Rezső vagy Zalatnay Sarolta dalai ma is népszerűek. A kolozsváriak számára külön érdekes lehet, hogy Koós János Erdélyben született, a Hargita megyei Gyergyószárhegyen látta meg a napvilágot. Első sikereit a Táncdalfesztiválon aratta, hat nagylemezét és számos kislemezét adták ki, az évek során gyakran vezetett televíziós műsorokat. Aradszky László olaszos slágereivel a hatvanas években a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadója volt. Zalatnay Sarolta, közismert nevén Cini, 1966-ban a Táncdalfesztiválon a Hol jár az eszem című dallal ért el második helyezést. 1967-ben az Omega együttes által kísért Nem várok holnapig című számmal már győztesen hagyta el a műsort.
Soltész Rezső 1968–ban a Ki mit tud? után megalakult Corvina együttes vezetője volt. 1972-ben vett részt a Táncdalfesztiválon. Később szólóénekesként vált népszerűvé, 1981-ben aSzóljon hangosan az ének! című slágerével aratott nagy sikert. Dékány Sarolta 1966-ban kezdett énekelni, az évek során több együttessel is fellépett, külföldön is vendégszerepelt. A táncdalok mellett sanzonokat, örökzöldeket és magyar nótákat is előad. A Kolozs Megyei Szüreti Bál vendége lesz továbbá a Kolozsvári Magyar Opera és Filharmónia művészeiből alkotott Operettissimo együttes. A szüreti báli hangulat elengedhetetlen részeként a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport és a kolozsi Tündérvár Néptánccsoport is fellép. Jegyek elővételben a Kolozs Megyei RMDSZ titkárságán (Ioan Ratiu/Kötő utca 2. szám) illetve a Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél (Avram Iancu/Petőfi Sándor utca 21. szám) 19 lejért, míg a helyszínen 24 lejért vásárolhatóak.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!