
2010. szeptember 29., 09:562010. szeptember 29., 09:56
„Romániának nem kedvez ez a helyzet. Olyan személyek, akik a diktatúra kiszolgálói voltak, kapcsolataik révén behálózzák az országot, és olyan pozíciókat foglalnak el a romániai társadalomban, amelyeket egyenes gerincű, demokratikusan gondolkodó embereknek kéne elfoglalniuk, akik többre lennének képesek” – tette hozzá az írónő.
Az írónő Atemschaukel című, legutóbbi regényének főhőse Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, akit a Szekuritáté beszervezett. Herta Müller elmondta: Pastiornak nem volt más lehetősége. A költőt 1954-ben a Szovjetunióba deportálták, ahol munkatáborokban dolgozott. „Amikor hazatért, írt néhány verset a lágerről. A Szekuritáté emberei egy összetört embert környékeztek meg. Ha nem fogadta volna el az ajánlatukat, börtönbe zárják” – mondta az írónő, aki szerint minden besúgó esete más, meg kell vizsgálni az együttműködés körülményeit, és azt, hogy milyen jelentéseket adott az illető.
Az írónő azt is elmondta, hogy az irodalmi Nobel-díj csak külsőségekben változtatta meg az életét. „Anynyi változott, hogy amikor Romániába jövök, sajtókonferenciákat kell tartanom, a magánéletemben azonban nem változott semmi” – fogalmazott Herta Müller, bevallva, hogy a díj megnyerése óta nem írt semmit, mert el kell telnie néhány évnek egy regény befejezésétől, amíg elkezd egy újabb könyvön dolgozni. Arra a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb emléke Romániával kapcsolatban, az írónő nem válaszolt, azonban beismerte, hogy szereti a miccset és a zakuszkát, és néhány csodálatos embert is ismer az országból, akikhez igaz barátság fűzi. „Ha több olyan ember élne itt, mint ők, ez az ország nem itt tartana” – fogalmazott. Herta Müller kedden Bukarestben részt vett a Humanitas Könyvkiadónál román nyelven megjelent két regényének bemutatóján.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.