2010. szeptember 29., 09:562010. szeptember 29., 09:56
„Romániának nem kedvez ez a helyzet. Olyan személyek, akik a diktatúra kiszolgálói voltak, kapcsolataik révén behálózzák az országot, és olyan pozíciókat foglalnak el a romániai társadalomban, amelyeket egyenes gerincű, demokratikusan gondolkodó embereknek kéne elfoglalniuk, akik többre lennének képesek” – tette hozzá az írónő.
Az írónő Atemschaukel című, legutóbbi regényének főhőse Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, akit a Szekuritáté beszervezett. Herta Müller elmondta: Pastiornak nem volt más lehetősége. A költőt 1954-ben a Szovjetunióba deportálták, ahol munkatáborokban dolgozott. „Amikor hazatért, írt néhány verset a lágerről. A Szekuritáté emberei egy összetört embert környékeztek meg. Ha nem fogadta volna el az ajánlatukat, börtönbe zárják” – mondta az írónő, aki szerint minden besúgó esete más, meg kell vizsgálni az együttműködés körülményeit, és azt, hogy milyen jelentéseket adott az illető.
Az írónő azt is elmondta, hogy az irodalmi Nobel-díj csak külsőségekben változtatta meg az életét. „Anynyi változott, hogy amikor Romániába jövök, sajtókonferenciákat kell tartanom, a magánéletemben azonban nem változott semmi” – fogalmazott Herta Müller, bevallva, hogy a díj megnyerése óta nem írt semmit, mert el kell telnie néhány évnek egy regény befejezésétől, amíg elkezd egy újabb könyvön dolgozni. Arra a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb emléke Romániával kapcsolatban, az írónő nem válaszolt, azonban beismerte, hogy szereti a miccset és a zakuszkát, és néhány csodálatos embert is ismer az országból, akikhez igaz barátság fűzi. „Ha több olyan ember élne itt, mint ők, ez az ország nem itt tartana” – fogalmazott. Herta Müller kedden Bukarestben részt vett a Humanitas Könyvkiadónál román nyelven megjelent két regényének bemutatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Látogatottsági adatok