2010. szeptember 29., 09:562010. szeptember 29., 09:56
„Romániának nem kedvez ez a helyzet. Olyan személyek, akik a diktatúra kiszolgálói voltak, kapcsolataik révén behálózzák az országot, és olyan pozíciókat foglalnak el a romániai társadalomban, amelyeket egyenes gerincű, demokratikusan gondolkodó embereknek kéne elfoglalniuk, akik többre lennének képesek” – tette hozzá az írónő.
Az írónő Atemschaukel című, legutóbbi regényének főhőse Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, akit a Szekuritáté beszervezett. Herta Müller elmondta: Pastiornak nem volt más lehetősége. A költőt 1954-ben a Szovjetunióba deportálták, ahol munkatáborokban dolgozott. „Amikor hazatért, írt néhány verset a lágerről. A Szekuritáté emberei egy összetört embert környékeztek meg. Ha nem fogadta volna el az ajánlatukat, börtönbe zárják” – mondta az írónő, aki szerint minden besúgó esete más, meg kell vizsgálni az együttműködés körülményeit, és azt, hogy milyen jelentéseket adott az illető.
Az írónő azt is elmondta, hogy az irodalmi Nobel-díj csak külsőségekben változtatta meg az életét. „Anynyi változott, hogy amikor Romániába jövök, sajtókonferenciákat kell tartanom, a magánéletemben azonban nem változott semmi” – fogalmazott Herta Müller, bevallva, hogy a díj megnyerése óta nem írt semmit, mert el kell telnie néhány évnek egy regény befejezésétől, amíg elkezd egy újabb könyvön dolgozni. Arra a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb emléke Romániával kapcsolatban, az írónő nem válaszolt, azonban beismerte, hogy szereti a miccset és a zakuszkát, és néhány csodálatos embert is ismer az országból, akikhez igaz barátság fűzi. „Ha több olyan ember élne itt, mint ők, ez az ország nem itt tartana” – fogalmazott. Herta Müller kedden Bukarestben részt vett a Humanitas Könyvkiadónál román nyelven megjelent két regényének bemutatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok