2011. május 27., 08:522011. május 27., 08:52
A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című előadás bemutatójára – amelyet eredetileg május 20-án tartottak volna, de az előadás nem készült el – a városnapok keretében, pénteken este 7 órától kerül sor. A 16. század végén, az olaszországi Páduában zajló történetet Sorin Militaru új köntösbe öltöztette. A klasszikus változat szerint egy helyi gazdag kereskedő nagy gondban van, amikor férjhez szeretné adni lányait. Hiába legyeskedik tucatnyi lovag a bájos Bianca körül, hiába állnak sorba a kérők a házában, addig ő nem adja áldását a frigyre, amíg nem kötik be előbb Bianca nővérének a fejét. Kata azonban nem könynyű eset. Nemhiába hívják makrancos hölgynek: tüskés, érdes modora miatt egyetlen férfi sem ostromolja. Pedig szép is, okos is, de minden kérőt elüldöz magától. Aztán egy napon a városba érkezik egy idegen: Petruchio, aki elhatározza, hogy kezesbárányt farag az elviselhetetlen hárpiából. A darab középpontjában Kata és Petruchio küzdelme, a „szelídítés” folyamata áll: az újdonsült férj éhezteti, kínozza, valóban idomítja feleségét, aki végül szófogadó asszonnyá válik.
Amint Sorin Militaru elmondta, rendezőként csak a szöveghez ragaszkodott, hisz Shakespeare története, azon túl, hogy nagyon élvezetes, a mai európai kultúrában nem aktuális. „Klasszikus szövegről van szó, a komédia klasszikus felépítésével. Ugyan megpróbáltuk megőrizni a darabban a shakespeare-i komédia eszközeit, de modernizáltuk az egészet. Újszerű a díszlet, hasonlóan a zene is. A szövegen kívül semmi sem klasszikus” – árulta el a román rendezők újhullámához tartozó mester, aki nagyjából vele egykorú és hasonló gondolkodású díszlet- és jelmeztervezővel, zeneszerzővel és koreográfussal dolgozott.
A két címen is futó darabból eddig is számos feldolgozás készült. Shakespeare sokszor provokatív, ugyanakkor elgondolkodtató vígjátékát játszották már operaházak színpadán, meg is filmesítették, sőt musicalként is előadták. Az egyik legismertebb változata a Cole Porter nevéhez kötődő Kiss Me, Kate.
Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Alina Herescu, a koreográfus Florin Fieroiu, a zenét Vlaicu Golcea szerezte. A produkciót román nyelvű feliratozással nézhetik meg az érdeklődők.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!