2009. július 17., 10:322009. július 17., 10:32
Július 1-jén kezdődött, és augusztus végéig tart az a kézművesvásár, amelyet az Erdélyi Kézmíves Céh (EKC), az Erdélyi Néprajzi Múzeum és a Kolozs Megyei Népművészek Egyesülete közösen szervezett, a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásával. Molnár Attila, a rendezvény szervezője, az EKC titkára elmondta: más városokban, például Budapesten is hagyománya van a hasonló, egész nyáron át tartó vásároknak, ezt szeretnék meghonosítani Kolozsváron, majd később egyéb romániai városokban. Mint mondta, bár az Erdélyi Kézmíves Céh 2007-es megalakulása óta rendezett hasonló vásárokat főleg nagyobb ünnepek alkalmával, ezek rövid ideig, általában egy hétig tartottak. A mostani két hónapig zajló kézműves vásárra első ízben kerül sor, és a turistaszezonra időzítették a nagyobb siker reményében. A következő években terveik szerint többek között Jászvásáron, Brassóban és Bukarestben is szeretnének hasonló, több hónapig tartó vásárokat szervezni, ahol a kolozsvári rendezvényhez hasonlóan, a kézművesek hetente, kéthetente váltják majd egymást a standokon.
A vásári forgatagban népszerű stand a Nádudvary Lászlóé, aki főként rézből készült ékszereket, valamint bőr karkötőket, táskákat készít és árusít. Elmondása szerint a mesterséggel 12 évvel ezelőtt ismerkedett meg, amikor kedvesének egy mintával díszített réz hajfogót készített. Mivel az ajándék jól sikerült, egyre több ismerőse kérte, hogy neki is készítsen hasonló csatot. Mint mondta, kézügyességét fafaragó nagyapjától örökölte, de a fa megmunkálása nem kötötte le igazán. „Én rézzel és bőrrel dolgozom, autodidakta módon képeztem magam és alakítottam ki a technikát. A réz, az anyag elárulja magát, kibontakozik, ha eleget foglalkozol vele” – magyarázta Nádudvary.
Hozzátette, korábban kétszer is beindított hasonló vállalkozást többedmagával, de ezek nem voltak sikeresek. Jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik, és mint mondja, kezdik elismerni, és hívni a különféle vásárokra. „Szeretnék valamilyen formában a nők kedvében járni” – fogalmaz tréfásan, arra a kérdésre, hogy miért kezdte el készíteni ékszereit. Mint elmondta, célja az, hogy ezüst ékszereket is készíthessen, de ehhez engedélyek és speciális képzés szükséges. Az ékszerekhez felhasznált mintáit jelképtárból és az internetről gyűjtötte össze.
„Mindent felhasználok, ami tetszik. Korábban a Kingart cégnek is dolgoztam, ekkor főként egyiptomi, kelta, mexikói, azték motívumokkal díszítettem a karkötőket, fül- és nyakbavalókat. Később, amikor egyéni vállalkozóként kezdtem el járni a különféle vásárokra, sokan hiányolták a magyar népművészeti motívumokat a munkáimról. Így született meg az újabb generáció” – magyarázta Nádudvary László, bemutatva többek között a honfoglalás kori szíjvégek motívumait, és Szent István kori pénzérme nyomatát mintázó réz ékszereit. „Ez a szakma olyan, mint az építkezés: nyáron kell sokat keresni, mert télen kevés a vásár és a megrendelés. Innen a Segesvári Középkori Fesztiválra megyek, augusztusban pedig Nürnbergbe készülök” – mondta Nádudvary, aki hozzátette, utóbbi tervet még fontolgatja.
Mint mondta, tavaly Németországban volt egy kézművesvásáron, ahol sokat keresett ugyan, de a költségei is nagyobbak voltak, így végül nem tudott több pénzt hazahozni, mint amit itthon keres egy vásáron. „Romániában sem mindig könnyű. A most következő segesvári fesztivál szervezési jogát például egy bukaresti cég kapta meg, egy napra a pavilon bérleti díját 450 lejben határozták meg” – magyarázta. Mint elmondta szeretné bővíteni vállalkozását, de egyelőre magánvállalkozóként nem alkalmazhat senkit. A jövőben saját üzlethelyiséget is szeretne bérelni.
Molnár Attila szervező elmondta, a vásár ideje alatt a standoknál tombolát is árusítanak. „A tombolajegy hátoldalán a vásárlók szavazhatnak az általuk legértékesebbnek és a leggiccsesebb árucikkeket felvonultató, legértéktelenebb pavilonra is. A sorsolásokat hetente, vasárnaponként tartjuk, és a nyertes a tombolajegyekből összegyűlt értékben vásárolhat annál a standnál, amelyet a legtöbben értékesnek tartottak. Ezzel a közönség segítségét szeretnénk kérni, hogy kiszűrhessük az olyan termékeket, amelyek nem egy ilyen vásárra valók” – mondta a szervező. Molnár hozzátette, a jövőben fejleszteni szeretnék ezeket a vásárokat, ha támogatókat sikerül találni népzenei koncerteket, népművészeti kiállításokat is szerveznének a rendezvény keretében.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.