2009. július 17., 10:322009. július 17., 10:32
Július 1-jén kezdődött, és augusztus végéig tart az a kézművesvásár, amelyet az Erdélyi Kézmíves Céh (EKC), az Erdélyi Néprajzi Múzeum és a Kolozs Megyei Népművészek Egyesülete közösen szervezett, a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásával. Molnár Attila, a rendezvény szervezője, az EKC titkára elmondta: más városokban, például Budapesten is hagyománya van a hasonló, egész nyáron át tartó vásároknak, ezt szeretnék meghonosítani Kolozsváron, majd később egyéb romániai városokban. Mint mondta, bár az Erdélyi Kézmíves Céh 2007-es megalakulása óta rendezett hasonló vásárokat főleg nagyobb ünnepek alkalmával, ezek rövid ideig, általában egy hétig tartottak. A mostani két hónapig zajló kézműves vásárra első ízben kerül sor, és a turistaszezonra időzítették a nagyobb siker reményében. A következő években terveik szerint többek között Jászvásáron, Brassóban és Bukarestben is szeretnének hasonló, több hónapig tartó vásárokat szervezni, ahol a kolozsvári rendezvényhez hasonlóan, a kézművesek hetente, kéthetente váltják majd egymást a standokon.
A vásári forgatagban népszerű stand a Nádudvary Lászlóé, aki főként rézből készült ékszereket, valamint bőr karkötőket, táskákat készít és árusít. Elmondása szerint a mesterséggel 12 évvel ezelőtt ismerkedett meg, amikor kedvesének egy mintával díszített réz hajfogót készített. Mivel az ajándék jól sikerült, egyre több ismerőse kérte, hogy neki is készítsen hasonló csatot. Mint mondta, kézügyességét fafaragó nagyapjától örökölte, de a fa megmunkálása nem kötötte le igazán. „Én rézzel és bőrrel dolgozom, autodidakta módon képeztem magam és alakítottam ki a technikát. A réz, az anyag elárulja magát, kibontakozik, ha eleget foglalkozol vele” – magyarázta Nádudvary.
Hozzátette, korábban kétszer is beindított hasonló vállalkozást többedmagával, de ezek nem voltak sikeresek. Jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik, és mint mondja, kezdik elismerni, és hívni a különféle vásárokra. „Szeretnék valamilyen formában a nők kedvében járni” – fogalmaz tréfásan, arra a kérdésre, hogy miért kezdte el készíteni ékszereit. Mint elmondta, célja az, hogy ezüst ékszereket is készíthessen, de ehhez engedélyek és speciális képzés szükséges. Az ékszerekhez felhasznált mintáit jelképtárból és az internetről gyűjtötte össze.
„Mindent felhasználok, ami tetszik. Korábban a Kingart cégnek is dolgoztam, ekkor főként egyiptomi, kelta, mexikói, azték motívumokkal díszítettem a karkötőket, fül- és nyakbavalókat. Később, amikor egyéni vállalkozóként kezdtem el járni a különféle vásárokra, sokan hiányolták a magyar népművészeti motívumokat a munkáimról. Így született meg az újabb generáció” – magyarázta Nádudvary László, bemutatva többek között a honfoglalás kori szíjvégek motívumait, és Szent István kori pénzérme nyomatát mintázó réz ékszereit. „Ez a szakma olyan, mint az építkezés: nyáron kell sokat keresni, mert télen kevés a vásár és a megrendelés. Innen a Segesvári Középkori Fesztiválra megyek, augusztusban pedig Nürnbergbe készülök” – mondta Nádudvary, aki hozzátette, utóbbi tervet még fontolgatja.
Mint mondta, tavaly Németországban volt egy kézművesvásáron, ahol sokat keresett ugyan, de a költségei is nagyobbak voltak, így végül nem tudott több pénzt hazahozni, mint amit itthon keres egy vásáron. „Romániában sem mindig könnyű. A most következő segesvári fesztivál szervezési jogát például egy bukaresti cég kapta meg, egy napra a pavilon bérleti díját 450 lejben határozták meg” – magyarázta. Mint elmondta szeretné bővíteni vállalkozását, de egyelőre magánvállalkozóként nem alkalmazhat senkit. A jövőben saját üzlethelyiséget is szeretne bérelni.
Molnár Attila szervező elmondta, a vásár ideje alatt a standoknál tombolát is árusítanak. „A tombolajegy hátoldalán a vásárlók szavazhatnak az általuk legértékesebbnek és a leggiccsesebb árucikkeket felvonultató, legértéktelenebb pavilonra is. A sorsolásokat hetente, vasárnaponként tartjuk, és a nyertes a tombolajegyekből összegyűlt értékben vásárolhat annál a standnál, amelyet a legtöbben értékesnek tartottak. Ezzel a közönség segítségét szeretnénk kérni, hogy kiszűrhessük az olyan termékeket, amelyek nem egy ilyen vásárra valók” – mondta a szervező. Molnár hozzátette, a jövőben fejleszteni szeretnék ezeket a vásárokat, ha támogatókat sikerül találni népzenei koncerteket, népművészeti kiállításokat is szerveznének a rendezvény keretében.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.