2009. július 17., 10:322009. július 17., 10:32
Július 1-jén kezdődött, és augusztus végéig tart az a kézművesvásár, amelyet az Erdélyi Kézmíves Céh (EKC), az Erdélyi Néprajzi Múzeum és a Kolozs Megyei Népművészek Egyesülete közösen szervezett, a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásával. Molnár Attila, a rendezvény szervezője, az EKC titkára elmondta: más városokban, például Budapesten is hagyománya van a hasonló, egész nyáron át tartó vásároknak, ezt szeretnék meghonosítani Kolozsváron, majd később egyéb romániai városokban. Mint mondta, bár az Erdélyi Kézmíves Céh 2007-es megalakulása óta rendezett hasonló vásárokat főleg nagyobb ünnepek alkalmával, ezek rövid ideig, általában egy hétig tartottak. A mostani két hónapig zajló kézműves vásárra első ízben kerül sor, és a turistaszezonra időzítették a nagyobb siker reményében. A következő években terveik szerint többek között Jászvásáron, Brassóban és Bukarestben is szeretnének hasonló, több hónapig tartó vásárokat szervezni, ahol a kolozsvári rendezvényhez hasonlóan, a kézművesek hetente, kéthetente váltják majd egymást a standokon.
A vásári forgatagban népszerű stand a Nádudvary Lászlóé, aki főként rézből készült ékszereket, valamint bőr karkötőket, táskákat készít és árusít. Elmondása szerint a mesterséggel 12 évvel ezelőtt ismerkedett meg, amikor kedvesének egy mintával díszített réz hajfogót készített. Mivel az ajándék jól sikerült, egyre több ismerőse kérte, hogy neki is készítsen hasonló csatot. Mint mondta, kézügyességét fafaragó nagyapjától örökölte, de a fa megmunkálása nem kötötte le igazán. „Én rézzel és bőrrel dolgozom, autodidakta módon képeztem magam és alakítottam ki a technikát. A réz, az anyag elárulja magát, kibontakozik, ha eleget foglalkozol vele” – magyarázta Nádudvary.
Hozzátette, korábban kétszer is beindított hasonló vállalkozást többedmagával, de ezek nem voltak sikeresek. Jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik, és mint mondja, kezdik elismerni, és hívni a különféle vásárokra. „Szeretnék valamilyen formában a nők kedvében járni” – fogalmaz tréfásan, arra a kérdésre, hogy miért kezdte el készíteni ékszereit. Mint elmondta, célja az, hogy ezüst ékszereket is készíthessen, de ehhez engedélyek és speciális képzés szükséges. Az ékszerekhez felhasznált mintáit jelképtárból és az internetről gyűjtötte össze.
„Mindent felhasználok, ami tetszik. Korábban a Kingart cégnek is dolgoztam, ekkor főként egyiptomi, kelta, mexikói, azték motívumokkal díszítettem a karkötőket, fül- és nyakbavalókat. Később, amikor egyéni vállalkozóként kezdtem el járni a különféle vásárokra, sokan hiányolták a magyar népművészeti motívumokat a munkáimról. Így született meg az újabb generáció” – magyarázta Nádudvary László, bemutatva többek között a honfoglalás kori szíjvégek motívumait, és Szent István kori pénzérme nyomatát mintázó réz ékszereit. „Ez a szakma olyan, mint az építkezés: nyáron kell sokat keresni, mert télen kevés a vásár és a megrendelés. Innen a Segesvári Középkori Fesztiválra megyek, augusztusban pedig Nürnbergbe készülök” – mondta Nádudvary, aki hozzátette, utóbbi tervet még fontolgatja.
Mint mondta, tavaly Németországban volt egy kézművesvásáron, ahol sokat keresett ugyan, de a költségei is nagyobbak voltak, így végül nem tudott több pénzt hazahozni, mint amit itthon keres egy vásáron. „Romániában sem mindig könnyű. A most következő segesvári fesztivál szervezési jogát például egy bukaresti cég kapta meg, egy napra a pavilon bérleti díját 450 lejben határozták meg” – magyarázta. Mint elmondta szeretné bővíteni vállalkozását, de egyelőre magánvállalkozóként nem alkalmazhat senkit. A jövőben saját üzlethelyiséget is szeretne bérelni.
Molnár Attila szervező elmondta, a vásár ideje alatt a standoknál tombolát is árusítanak. „A tombolajegy hátoldalán a vásárlók szavazhatnak az általuk legértékesebbnek és a leggiccsesebb árucikkeket felvonultató, legértéktelenebb pavilonra is. A sorsolásokat hetente, vasárnaponként tartjuk, és a nyertes a tombolajegyekből összegyűlt értékben vásárolhat annál a standnál, amelyet a legtöbben értékesnek tartottak. Ezzel a közönség segítségét szeretnénk kérni, hogy kiszűrhessük az olyan termékeket, amelyek nem egy ilyen vásárra valók” – mondta a szervező. Molnár hozzátette, a jövőben fejleszteni szeretnék ezeket a vásárokat, ha támogatókat sikerül találni népzenei koncerteket, népművészeti kiállításokat is szerveznének a rendezvény keretében.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.