2013. február 19., 07:002013. február 19., 07:00
Az alkotás a fesztiválon elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját is.
„Számos kritikus már temette a román filmet, sikereit múló divatjelenségnek nevezte, úgyhogy ez a díj a román film életképességéről is szól, reflektorfényben, a szakemberek érdeklődési körében tartja a román filmet, ez nekünk, többieknek is fontos” – mondta vasárnap a Mediafax hírügynökségnek kollégája sikerét kommentálva Cristi Puiu filmrendező, a Lăzărescu úr halála című, Cannes-ban díjazott film alkotója, aki a román filmtörténet első Aranymedvéjét kapta 2004-ben Egy karton Kent és egy csomag kávé című rövidfilmjéért. Eugen Şerbănescu, az Országos Filmközpont (CNC) vezérigazgatója az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: a Berlinálén elért újabb siker a román filmesek értékteremtő munkájának méltó elismerése, amely a nemzetközi filmszakma élvonalába emeli Romániát. Rámutatott, Dan Piţa 1992-es velencei Ezüstoroszlánja (Luxushotel) és Cristian Mungiu 2007-es cannes-i Aranypálmája (4 hónap, 3 hét, 2 nap) után a Gyermeki póz az első román nagyjátékfilm, amely elnyerte a berlini Aranymedvét.
Tudor Giurgiu kolozsvári filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója viszont a berlini gálán felszólaló Ada Solomon producernek adott igazat, aki a finanszírozási gondokra utalva azt hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a román politika felismerje, milyen jelentősen járul hozzá a filmesek munkája Románia nemzetközi tekintélyének gyarapításához. „A román film továbbra is alulfinanszírozott, a mozikat felszámolják, az Országos Filmközpont pedig valahol a múlt században leragadt intézmény maradt. Ez most egy új kezdet is lehetne, de mi az elpackázott lehetőségek szakértői vagyunk” – jelentette ki keserűen Tudor Giurgiu.
A nyertes film rendezője egyébként a HVG-nek nyilatkozva a finanszírozási gondokon kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy míg külföldön nagyon népszerűek a román filmek, a hazai közönség nem kíváncsi rájuk. Szerinte a fiatalok – akiknek a filmes neveltetésében látja a hibát – „problematikusnak” tartják ezeket a filmeket, és ha néha el is mennek moziba, inkább amerikai szuperprodukciókat néznek meg. A film címéről elmondta: egy jógapózra utal, a filmben az anya védőszárnyai alatt őrlődő főhős helyzetére is utalhat, de ilyen pozíciót vesz fel a baleset után az elgázolt kamasz fiú teste is. Călin Peter Netzer dokumentarista jellegű alkotása egy önállósulni képtelen felnőtt fiú és a felette féltékenyen őrködő anya drámáját mutatja be, a román felsőosztály erkölcsi állapotáról, valamint az igazságszolgáltatás és a rendőrség korrupt működéséről is látleletet ad. A történet középpontjában egy újgazdag asszony áll, a nő minden eszközt, elsősorban a megvesztegetést és a kapcsolatait bevetve próbálja megmenteni fiát, akit börtön fenyeget, mert halálra gázolt egy gyereket. A rendező által „betegesként” jellemzett anya-fiú kapcsolat – egy korábbi interjúja szerint – önéletrajzi ihletésű. Netzer a díjkiosztó után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az Aranymedve nemcsak a filmnek szól, hanem az egész román filmművészetnek. Romániában március 8-ától vetítik a díjnyertes filmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok