2013. február 19., 07:002013. február 19., 07:00
Az alkotás a fesztiválon elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját is.
„Számos kritikus már temette a román filmet, sikereit múló divatjelenségnek nevezte, úgyhogy ez a díj a román film életképességéről is szól, reflektorfényben, a szakemberek érdeklődési körében tartja a román filmet, ez nekünk, többieknek is fontos” – mondta vasárnap a Mediafax hírügynökségnek kollégája sikerét kommentálva Cristi Puiu filmrendező, a Lăzărescu úr halála című, Cannes-ban díjazott film alkotója, aki a román filmtörténet első Aranymedvéjét kapta 2004-ben Egy karton Kent és egy csomag kávé című rövidfilmjéért. Eugen Şerbănescu, az Országos Filmközpont (CNC) vezérigazgatója az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: a Berlinálén elért újabb siker a román filmesek értékteremtő munkájának méltó elismerése, amely a nemzetközi filmszakma élvonalába emeli Romániát. Rámutatott, Dan Piţa 1992-es velencei Ezüstoroszlánja (Luxushotel) és Cristian Mungiu 2007-es cannes-i Aranypálmája (4 hónap, 3 hét, 2 nap) után a Gyermeki póz az első román nagyjátékfilm, amely elnyerte a berlini Aranymedvét.
Tudor Giurgiu kolozsvári filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója viszont a berlini gálán felszólaló Ada Solomon producernek adott igazat, aki a finanszírozási gondokra utalva azt hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a román politika felismerje, milyen jelentősen járul hozzá a filmesek munkája Románia nemzetközi tekintélyének gyarapításához. „A román film továbbra is alulfinanszírozott, a mozikat felszámolják, az Országos Filmközpont pedig valahol a múlt században leragadt intézmény maradt. Ez most egy új kezdet is lehetne, de mi az elpackázott lehetőségek szakértői vagyunk” – jelentette ki keserűen Tudor Giurgiu.
A nyertes film rendezője egyébként a HVG-nek nyilatkozva a finanszírozási gondokon kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy míg külföldön nagyon népszerűek a román filmek, a hazai közönség nem kíváncsi rájuk. Szerinte a fiatalok – akiknek a filmes neveltetésében látja a hibát – „problematikusnak” tartják ezeket a filmeket, és ha néha el is mennek moziba, inkább amerikai szuperprodukciókat néznek meg. A film címéről elmondta: egy jógapózra utal, a filmben az anya védőszárnyai alatt őrlődő főhős helyzetére is utalhat, de ilyen pozíciót vesz fel a baleset után az elgázolt kamasz fiú teste is. Călin Peter Netzer dokumentarista jellegű alkotása egy önállósulni képtelen felnőtt fiú és a felette féltékenyen őrködő anya drámáját mutatja be, a román felsőosztály erkölcsi állapotáról, valamint az igazságszolgáltatás és a rendőrség korrupt működéséről is látleletet ad. A történet középpontjában egy újgazdag asszony áll, a nő minden eszközt, elsősorban a megvesztegetést és a kapcsolatait bevetve próbálja megmenteni fiát, akit börtön fenyeget, mert halálra gázolt egy gyereket. A rendező által „betegesként” jellemzett anya-fiú kapcsolat – egy korábbi interjúja szerint – önéletrajzi ihletésű. Netzer a díjkiosztó után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az Aranymedve nemcsak a filmnek szól, hanem az egész román filmművészetnek. Romániában március 8-ától vetítik a díjnyertes filmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok