A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kőtárában tekinthetőek meg a gróf Bánffy Dénes megrendelésére készült alkotások
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Egyedülálló kiállítás nyílt a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem lapidáriumában, azaz kőtárában. A szobrok és díszítőművészeti alkotások gróf Bánffy Dénes (1723-1780) gyűjteményéből származnak.
2025. január 08., 13:052025. január 08., 13:05
Az 1700-as években készült szobrok, amelyek gróf Bánffy Dénes megrendelésére készültek, az egyetem lapidáriumában tekinthetőek meg az Emmanuel de Martonne utca 1. szám alatt – közölte honlapján az egyetem.
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Mitológiai alakokat is ábrázolnak a szobrok
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Johann Nachtigall (1717 – 1761) kolozsvári szobrász volt, Anton Schuchbauer mellett az erdélyi barokk szobrászat egyik legjelentősebb mestere.
Gróf Bánffy Dénes Bánffy Györgynek (1661-1701) volt a fia. Bánffy György az Osztrák Birodalomhoz csatolt Erdély első kormányzója (gubernátora) volt. Bánffy Dénes a most megtekinthető szobrokat az Erdély Versailles-ának is nevezett bonchidai Bánffy-kastély díszudvarának díszítésére rendelte. Amint az egyetem közleményében olvasható, a szobrok többsége mitológiai alakokat és képzeletbeli lényeket ábrázol, amelyeket Ovidius római költő Metamorphoses című műve ihletett.
A szobrok alkotója Johann Nachtigall (1717 – 1761) kolozsvári szobrász volt, az erdélyi barokk szobrászat egyik legjelentősebb mestere
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
A kolozsvári egyetem laidáriumában tekinthető meg a gyűjtemény
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
„A Babeș-Bolyai Tudományegyetem ezen örökségi tárgyak befogadásával és kiállításával kedvező környezetet kíván teremteni a helyi és nemzeti kulturális örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez” – szerepel a közleményben.
Erdélybe érkezik a 140 éve született Kós Károly, valamint a 150 éve született gróf Bánffy Miklós életpályáját bemutató, decemberben Budapesten megnyílt tárlat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!