
2011. augusztus 29., 08:402011. augusztus 29., 08:40
„A természet iránti vonzalom, a táj maga már a tábor megalapítói számára is fontos volt, hisz ki szerettek volna menekülni, elvonulni a hétköznapokból, hogy a táj szépségén, a természet örökérvényűségén, a tradíciókon keresztül értsék és mutassák meg a világot” – fejtette ki Siklódi Zsolt művészeti vezető sajtóközleményében. A Gyergyószárhegyhez köthető művészek az 1970–80-as években a természet és a rurális táj ábrázolásában vélték megtalálni a politikai ellenállás kifejezését a tradíció és a környék történelmi folytonosságának vállalását. Azonban az időközben felnőtt újabb generációk közömbösen viszonyulnak ehhez a kifejezési formához, egyrészt a retrográd kifejezésmód megtestesülését látják benne, másrészt foglalkoztatja őket, hogy miként lehetne újító módon közelíteni ehhez a meghaladottnak tűnő ábrázolásmódhoz. Éppen ezért az idei táborba a magyarországi és erdélyi fiatalabb generáció képviselőit hívták meg, hogy kiderüljön, miként közelítenek ehhez a problémafelvetéshez akár a kifejezésmódot illetően, akár a technikai kivitelezés választásában.
Az idei Korkép táborba viszont a véletlen folytán többségben szobrászok vettek részt, ráadásul a szervezőknek jelentős mennyiségű faanyagot sikerült beszerezni, ami olyan művészeket is szobrászkodásra inspirált, akik egyébként más műfajban alkotnak. „Szobor és a táj kontextusáról beszélhetünk” – magyarázta Erőss István képzőművész, kifejtve, hogy éppen ő az egyike azon művészeknek, akit szobrászkodásra ihletett a rengeteg faanyag. Mint mondta, három korábbi táborban már szobrászkodott, és idén lényegében a korábbi táborokban született gondolatot vitte tovább, az ellentétek kérdéskörét vizsgálva. „Nem mindig a gazdag országok képzőművészeti táboraiban vannak a legjobb körülmények az alkotáshoz” – jelentette ki Colin Foster szobrászművész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja, kifejtve, hogy rendkívül érdekesnek és izgalmasnak találja az itteni tájat, embereket.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.