2011. augusztus 29., 08:402011. augusztus 29., 08:40
„A természet iránti vonzalom, a táj maga már a tábor megalapítói számára is fontos volt, hisz ki szerettek volna menekülni, elvonulni a hétköznapokból, hogy a táj szépségén, a természet örökérvényűségén, a tradíciókon keresztül értsék és mutassák meg a világot” – fejtette ki Siklódi Zsolt művészeti vezető sajtóközleményében. A Gyergyószárhegyhez köthető művészek az 1970–80-as években a természet és a rurális táj ábrázolásában vélték megtalálni a politikai ellenállás kifejezését a tradíció és a környék történelmi folytonosságának vállalását. Azonban az időközben felnőtt újabb generációk közömbösen viszonyulnak ehhez a kifejezési formához, egyrészt a retrográd kifejezésmód megtestesülését látják benne, másrészt foglalkoztatja őket, hogy miként lehetne újító módon közelíteni ehhez a meghaladottnak tűnő ábrázolásmódhoz. Éppen ezért az idei táborba a magyarországi és erdélyi fiatalabb generáció képviselőit hívták meg, hogy kiderüljön, miként közelítenek ehhez a problémafelvetéshez akár a kifejezésmódot illetően, akár a technikai kivitelezés választásában.
Az idei Korkép táborba viszont a véletlen folytán többségben szobrászok vettek részt, ráadásul a szervezőknek jelentős mennyiségű faanyagot sikerült beszerezni, ami olyan művészeket is szobrászkodásra inspirált, akik egyébként más műfajban alkotnak. „Szobor és a táj kontextusáról beszélhetünk” – magyarázta Erőss István képzőművész, kifejtve, hogy éppen ő az egyike azon művészeknek, akit szobrászkodásra ihletett a rengeteg faanyag. Mint mondta, három korábbi táborban már szobrászkodott, és idén lényegében a korábbi táborokban született gondolatot vitte tovább, az ellentétek kérdéskörét vizsgálva. „Nem mindig a gazdag országok képzőművészeti táboraiban vannak a legjobb körülmények az alkotáshoz” – jelentette ki Colin Foster szobrászművész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja, kifejtve, hogy rendkívül érdekesnek és izgalmasnak találja az itteni tájat, embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok