
Fotó: A szerző felvétele
2009. június 02., 11:162009. június 02., 11:16
Már az első fülbemászó dallamok hallatán a legifjabb nézők bizonygatni kezdték: ismerik a Kaláka együttest és dalait, sőt énekelni is tudják. Azonban a taps és közbeéneklés azonnal abbamaradt, amint Gryllus Dániel két dal közti szünetben meglehetősen kioktató hangnemben felvilágosította a koncerten megjelent „kezdő rajongókat” arról, hogy mikor illik tapsolni, illetve közbeénekelni.
„Pedig nem is akartam rosszalkodni” – mondta a Krónikának egy középcsoportos óvodás, aki azt is elmondta, ő bizony azt hitte, örülni fog a „szigorú bácsi”, ha vele együtt próbál énekelni. Ezután már hiába próbálta menteni a helyzetet a művész öccse, Gryllus Vilmos, mert még kifejezett kérésre is alig akadt gyerek, aki merészkedett volna együtt énekelni az együttessel.
A helyzetet Kányádi Sándor költő mentette meg, aki, amint színpadra lépett, mindjárt közös versmondásra szólította fel a közönséget. „Itt van az ősz, itt van újra” – harsogta Petőfi Sándor versét kicsi és nagy a költő által ősziesnek minősített gyergyói tavaszban. Azonban a költőt is meglepte, amikor a színpadra szólított gyerekek közül – akiket kimondottan „igazi” költő versének szavalására szólított fel – többen is Kányádi-verssel hozakodtak elő.
„Szerintem Kányádi Sándor igazi költő, és kész!” – fejtette ki véleményét egy Kányádi- verset szavaló kislány, és azt is elmondta, hogy ebben az esetben nem ért egyet a költővel, aki szerint minden költőről csak halála után derül ki, hogy igazi vagy sem.
Végezetül Kányádi Sándor arra is bizonyítékkal szolgált, hogy kis közönsége okos és tanulékony, hiszen fogadást kötött arra, hogy képesek Horváth Imre Ballada című versét „háromszori elmondás után” megtanulni. A fogadás tétje pedig az volt: ha a tanulás nem jönne össze, akkor Kányádi nem ír több verset, hogy „ne kerüljön a tankönyvbe” további alkotása. Azonban az ifjú közönség már a második elmondás után harsogta a rövid versikét, Kányádi pedig boldogan veszített fogadást Gyergyószentmiklóson.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.