
Fotó: A szerző felvétele
2009. június 02., 11:162009. június 02., 11:16
Már az első fülbemászó dallamok hallatán a legifjabb nézők bizonygatni kezdték: ismerik a Kaláka együttest és dalait, sőt énekelni is tudják. Azonban a taps és közbeéneklés azonnal abbamaradt, amint Gryllus Dániel két dal közti szünetben meglehetősen kioktató hangnemben felvilágosította a koncerten megjelent „kezdő rajongókat” arról, hogy mikor illik tapsolni, illetve közbeénekelni.
„Pedig nem is akartam rosszalkodni” – mondta a Krónikának egy középcsoportos óvodás, aki azt is elmondta, ő bizony azt hitte, örülni fog a „szigorú bácsi”, ha vele együtt próbál énekelni. Ezután már hiába próbálta menteni a helyzetet a művész öccse, Gryllus Vilmos, mert még kifejezett kérésre is alig akadt gyerek, aki merészkedett volna együtt énekelni az együttessel.
A helyzetet Kányádi Sándor költő mentette meg, aki, amint színpadra lépett, mindjárt közös versmondásra szólította fel a közönséget. „Itt van az ősz, itt van újra” – harsogta Petőfi Sándor versét kicsi és nagy a költő által ősziesnek minősített gyergyói tavaszban. Azonban a költőt is meglepte, amikor a színpadra szólított gyerekek közül – akiket kimondottan „igazi” költő versének szavalására szólított fel – többen is Kányádi-verssel hozakodtak elő.
„Szerintem Kányádi Sándor igazi költő, és kész!” – fejtette ki véleményét egy Kányádi- verset szavaló kislány, és azt is elmondta, hogy ebben az esetben nem ért egyet a költővel, aki szerint minden költőről csak halála után derül ki, hogy igazi vagy sem.
Végezetül Kányádi Sándor arra is bizonyítékkal szolgált, hogy kis közönsége okos és tanulékony, hiszen fogadást kötött arra, hogy képesek Horváth Imre Ballada című versét „háromszori elmondás után” megtanulni. A fogadás tétje pedig az volt: ha a tanulás nem jönne össze, akkor Kányádi nem ír több verset, hogy „ne kerüljön a tankönyvbe” további alkotása. Azonban az ifjú közönség már a második elmondás után harsogta a rövid versikét, Kányádi pedig boldogan veszített fogadást Gyergyószentmiklóson.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.