
A tervek szerint augusztus nyolcadikán már meg is nyithatják a román állami filmforgalmazó (RADEF) egykori kolozsvári filmraktárát a nagyközönség előtt, ekkor kezdődik ugyanis a Colours of Cluj fesztivál.
2014. július 16., 19:582014. július 16., 19:58
Az elhagyatott, romos állapotban lévő épület felújítására az idei Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) hirdettek közadakozást azzal a céllal, hogy a Kerekdombon lévő ingatlant felújítva, udvarát rendbe téve, ismét bekapcsolhassák a város kulturális életébe.
A Mentsétek meg a gyöngyvásznat! (Salvaţi Marele Ecran!) projekt keretében meghirdetett közadakozásra több mint 9 ezer euró gyűlt össze: 2328 eurót magánszemélyek adtak össze, az UniCredit Ţiriac Bank pedig 7 ezer euróval támogatta a kezdeményezést.
A Román Film Népszerűsítéséért Egyesület (APFR), a TIFF és a Victoria Filmegyesület által kezdeményezett projektre összegyűlt pénzből felépítik a filmraktár hiányos tetőzetét, rendbe hozzák az épületet, az udvaron pedig létrehoznak egy parkot fából és kőből készült sétányokkal, ahol a megnyitó után rendszeresen lehet szabadtéri kulturális eseményeket szervezni.
A szervezők nemcsak egy alternatív kulturális helyszínt álmodtak meg az egykori filmraktárba, de Románia első filmmúzeumát is itt hoznák létre a későbbiekben. Eseményhelyszínként a filmraktár és udvara nemcsak vetítéseknek, de műhelymunkáknak, koncerteknek, kiállításoknak és színházi előadásoknak is otthont adna. A kezdeményezők remélik, hogy a filmraktár és udvara – amelyet jelenleg kibontott és szétszórt celluloidszalagok százai borítanak el – „új pont lehet Kolozsvár kulturális térképén”.
A kolozsvári filmgyár megmentése azonban csak az első lépése a Mentsétek meg a gyöngyvásznat! nevű projektnek, amelynek célja a romániai mozik rehabilitálása. A szervezők szerint míg 1990-ben országszerte 450 mozi működött, addig mára kevesebb mint 30 „a túlélő”, ezzel pedig a lakosok számához viszonyítva Románia Európa-szerte az utolsó helyen áll a mozik számát illetően. A szervezők célja feltérképezni az egykori filmszínházak hálózatát, és minden 20 ezresnél nagyobb városban újranyitni egy vetítőtermet.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!