Többek közt Szabó István Oscar-díjas rendező, Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és Eperjes Károly színművész is megtisztelte jelenlétével a négynapos, június 27 és 30 között rendezett csíkszeredai TIFFszereda filmfesztivált.
2013. június 30., 20:152013. június 30., 20:15
A nemzetközileg elismert magyar rendező Az ajtó című, Szabó Magda regénye alapján készült alkotását szombaton este vetítették a Mikó-várban. Szabó István a fesztivál zárónapján kifejtette, a filmnek olyan eszközökkel kell dolgoznia, amelyet az irodalom nem tud használni. \"Az élő emberi arc segítségével mi, rendezők mindent kifejezhetünk\"– mondta el Szabó István, hozzátéve, ennek alapján választotta ki a tavaly készült film főszereplőit is.
Noha a nemrég elhunyt írónő, Szabó Magda azt szerette volna, ha Katalin utca című regényét viszi filmre a rendező, Szabó István elmondása szerint már régóta szeretett volna olyan kevés szereplős filmet rendezni, amelyben az arcok kapnak központi szerepet – ezért döntött az író életrajzi regénye mellett. A film egyik főszerepét játszó Eperjes Károly a sajtóbeszélgetésen úgy nyilatkozott, régóta vágyott egy \"rezonátori szerepre\", amelynek lényege, hogy a hangsúlyosabb szerepeket erősítse.
Ügynöksztori és szürreális mese
A tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt Bergendy Péter rendező is, akinek előző nap A vizsga című filmjét láthatta a csíkszeredai közönség. Mint kifejtette, az 1957-es történetet feldolgozó alkotás – a történetben a frissen berendezkedett Kádár-rendszer vizsgáztatja az előző rendszer államvédelmi osztályának ügynökeit – nagyon is élethűre sikeredett. Egyes történészek úgy nyilatkoztak, némely jelenetekre úgy lehet tekinteni, hogy akár meg is történhettek – emelte ki. Nemcsak moziban vagy fesztiválokon de a világhálóról is számosan letöltik az alkotást – a több tízezer letöltés azt igazolja, hogy volt értelme a témát megfilmesíteni.
Silviu Purcărete Valahol Paluliában című alkotását is láthatta a szeredai közönség. Ahogy a filmben szereplő egyik színész, Cristian Stanca mondta, az alkotásban látható szürreális mesék varázsolják emberivé a figurákat. Dimény Áron kolozsvári színművész, aki a fiatal Serafim orvos szerepét alakítja, a filmvetítés után elismeréssel méltatta a rendező munkáját. Mint mondta, a filmben nem az ő hangját hallhatjuk, hanem a dublőréét, az idős orvos szerepében pedig magáét a rendezőét. Azért volt szükség más hangra, mert egy olténiai ember szerepében furcsa lett volna a erdélyi akcentus.
Alkotómunka székelyföldi színészekkel
A TIFFszereda fesztiválon nemcsak vetítettek, hanem forgattak is filmeket – a három rövidfilmet –, amelyekben csíki, udvarhelyi és sepsiszentgyörgyi társulatok színészei szerepelnek.
Az alkotómunka három csoportban folyt, célja pedig az volt, hogy összehangoltságra, kreativitásra ösztönözze a filmművészetben kevésbé jártas művészeket, lehetőséget biztosítson egy közös filmnyelv kialakítására. A workshopok egyik mentorától, Bálint Arthur operatőrtől megtudtuk, a hangsúlyt a 48 órás forgatásokon teljes mértékben a gyakorlatra helyzeték. \"A játék volt a lényeg, hiszen az ember a saját bőrén tudja a legjobban megtapasztalni, hogy mi a különbség a színházi és a filmes szerepek alakítása között\" – mondta el az operatőr, hozzátéve, a színészek számára ez \"kikacsintást\" jelentett, amelynek nyomán könnyebben vállalhatnak filmszerepeket.
Hozzátette, erre azért is szükség van, mert a filmszínészi karrier egyelőre jóformán nem létezik Romániában, sőt még Magyarországon sem, így a filmkészítők ebben a két országban általában a különböző társulatoknál alkalmazott színészekkel szoktak dolgozni, ahogy ezt a fesztiválon vetített filmek esetében is sokszor láthattuk.
Románia a nemzetközi „filmtérképen\"
Az első ízben Csíkszeredában is megszervezett TIFF legfontosabb hozadéka, hogy a közönség megismerkedhet az új magyar és román filmekkel – a rendezvénysorozat ugyanakkor fórum, amelyen a román és magyar színészek, filmalkotók találkozhatnak egymással, további együttműködésnek nyitva lehetőséget. Az eseményen természetesen jelen volt a TIFF megalapítója, Tudor Giurgiu filmrendező is, aki a csíki közönséget megtisztelve magyarul mondta el nyitószövegét.
\"Amikor a fesztivált útjára indítottam, megnéztem, hogy melyik az a város az országban, ahol legtöbben járnak moziba. Kiderült, hogy szülővárosomban, Kolozsváron kétszer annyi filmet néznek meg évente, mint Bukarestben. A Transilvanian International Film Festival nagyon jó névnek bizonyult, igazi marketingfogást jelentett, a külföldi berkekben hamar felfigyeltek rá, és könnyen meg is jegyezték\" –mondta el a kezdetekről Giurgiu. Hozzátette, reméli, Csíkszeredában is gyökeret ver a fesztivál, amelynek sikere főként a nézőkön múlik.
A TIFF 2002-es indulása óta az európai filmfesztiválok élvonalába került, és a román filmeket is ismertté tette az öreg kontinensen. \"Azt hiszem, jelenleg a mi fesztiválunk az, amely Romániát a nemzetközi »filmtérképen« elhelyezi\" – emelte ki. Szerinte a kulturális kapcsolatokon is sokat javított ez a rendezvény, újabban sokszor együttműködnek a román és magyar filmalkotók és színészek. A négy napos szemle gazdag programot kínált, a vetítéseken kívül szakmai beszélgetéseken, tárlatnyitókon is részt vehetett a közönség.
Csíkszeredában többek közt az idei TIFF legjobb rendezésért járó díját elnyerő Thesszeusz hajója című indiai alkotást is vetítették, valamint a Berlini Filmfesztivál Aranymedvéjét elnyerő A gyermek fekvése (Poziţia copilului) című román filmet is. Nataşa Raab, a Călin Peter Netzer rendezte film egyik szereplője elmondta, filmjüket illetően nemcsak az fontos, hogy az egyik legnevesebb európai fesztiválon díjazták, hanem hogy a forgalmazók is kezdték megvásárolni az alkotást. Kifejtette, a sikerük titka talán az, hogy a film általános emberi problémákat taglal.
Az Aglaja alkotói Csíkban
Remek hangulatúra sikeredett pénteken az első szabadtéri vetítésis, a Deák Krisztina rendezésében, Bogdán Zsolt kolozsvári színművész főszereplésével készült Aglaja című filmet nézhették meg az érdeklődők. A csíki közönség találkozhatott Ónodi Eszterrel, a film egyik főszereplőjével is– a beszélgetés keretében a résztvevők a forgatás kulisszatitkaiba is bepillanthattak az alkotók révén.
A Szülőföld, szex és más kellemetlenségek című film vetítése után Bogdán Zsolt főszereplővel és Kincses Réka rendezővel lehetett beszélgetni. Többek között kiderült, hogy a Németországban élő magyar kivándorlók házassági és beilleszkedési problémáin a német nézők egy kicsit más részeknél nevettek, mint a hazai közönség.
Szőcs Lóránt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!