Hirdetés

Filmcsemegékkel ünnepel a pénteken 107 éves kolozsvári Művész mozi

Filmtörténeti ritkaság. A kolozsvári Művész (Arta) mozi az ország legrégebbi működő filmszínháza •  Fotó: Facebook/Cinema Arta

Filmtörténeti ritkaság. A kolozsvári Művész (Arta) mozi az ország legrégebbi működő filmszínháza

Fotó: Facebook/Cinema Arta

A kolozsvári filmgyártás kezdeti alkotásaival, filmcsemegékkel ünnepli fennállásának 107. évfordulóját pénteken az ország legrégebbi, még működő filmszínháza, a kolozsvári Művész (Arta) mozi. Az online vetítésekbe bárhonnan be lehet kapcsolódni.

Pap Melinda

2020. október 30., 08:172020. október 30., 08:17

A járványhelyzet miatt online ugyan, de különleges alkotások „vetítésével” ünnepli 107. születésnapját pénteken, október 30-án a kolozsvári Művész (Arta) mozi. Az ország legrégebbi működő filmszínháza az alkalomból a kolozsvári filmgyártás és mozizás történetébe is betekintést nyújt, hiszen több mint egy évszázados fennállása alatt vetítettek benne filmhíradót és némafilmet, forogtak benne a francia új hullám alkotásai, majd pár évtizedre rá a kommunizmus rossz emlékeiből ihletődő román új hullám díjazott darabjai.

Számos nevet viselt, kezdetben Egyetem-Mozgónak, Select mozgónak, a kommunizmusban Maxim Gorkij és Ifjúság mozinak hívták.

Hirdetés

Az ismerős bejárat az Egyetem utcában •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

Az ismerős bejárat az Egyetem utcában

Fotó: Facebook/Cinema Arta

A harmadik, filmvetítésre használt állandó helyszín volt Kolozsváron, 1913. október 30-án nyitotta meg kapuit Egyetem-Mozgó néven. Nyugati mintára épült, nézőterén 400 ember foglalhatott helyet, és bár előcsarnokában társalgó és büfé is volt, a korabeli sajtó beszámolói szerint a nézők túl alacsonynak és szűknek találták a helyiséget, kevésnek a levegőt, holott a tulajdonos Tompa Kálmán, a Nemzeti Színház színésze végiglátogatta a német mozikat, hogy itt kamatoztassa tapasztalatait.

1915-től – akárcsak a város másik két moziját –, Janovics Jenő működtette, így az erdélyi filmgyártás úttörőjének alkotásait is itt láthatta először a közönség.

A mozi megnyitásáról szóló újságcikk 1913-ban •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

A mozi megnyitásáról szóló újságcikk 1913-ban

Fotó: Facebook/Cinema Arta

És egy plakát a kezdeti időkből •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

És egy plakát a kezdeti időkből

Fotó: Facebook/Cinema Arta

Kisebb „filmszakadás”

Évszázados történetében 2012-ben történet egy kisebb „filmszakadás”, amikor a román filmvállalat (RADEF) bezáratta az ország számos más mozijához hasonlóan. A visszaszolgáltatott Sebestyén-palotában pár évig csak a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) és a Filmtettfeszt idején lehetett filmet nézni.

A tulajdonos, Monica Sebestyén azonban az egykori mozitermet továbbra is vetítési helyszínként, közösségi térként akarja hasznosítani, és a mozi felújítás után ismét megnyitotta kapuit.

Filmcsemegék, művész- és dokumentumfilmek, a modern kor kihívásaira választ kereső közösségi mozik forognak itt. Az újragondolt intézmény emellett a város kulturális életébe beágyazott közösségi térként kiállításoknak, könyvbemutatóknak, kerekasztal-beszélgetéseknek is helyet biztosít.

A járványhelyzet ellenére jelenleg is állandó programmal „üzemel”, a műsort otthonról, online lehet nézni.

A felújított moziterem a 90-es években •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

A felújított moziterem a 90-es években

Fotó: Facebook/Cinema Arta

Születésnapi nosztalgia

A születésnap alkalmából pénteken 18.30-tól olyan filmritkaságokat lehet látni, mint a Privát Kolozsvár. Az Orbán Lajos (1897–1972) kereskedő és amatőr fényképész mozgóképes munkáiból készült válogatás által a 20. század eleji kincses város elevenedik meg, egy polgár szubjektív szemszögéből. 19 órától már a kommunizmus idején láthatjuk a kincses várost a Senki földje és a Melléklet című kísérleti alkotásnak köszönhetően.

A rövidfilmek egy filmkészítéssel kísérletező baráti társaság alkotásai, akik a 70–80-as években felvevőgéppel és tekercsekkel felszerelkezve járták a várost, a felvételek nemcsak esztétikai, hanem dokumentumértékkel is bírnak.

Este 8 órától a kolozsvári filmgyártás kezdeteihez repítenek vissza az Arta működtetői: Zágoni Bálint A Sárga csikó nyomában című dokumentumfilmje révén a Janovics Jenő vezette kolozsvári filmgyár több mint 60 alkotásának „eredünk a nyomába”.

A mozi Select néven is működött •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

A mozi Select néven is működött

Fotó: Facebook/Cinema Arta

Magyar nyelvű moziműsor az első években •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

Magyar nyelvű moziműsor az első években

Fotó: Facebook/Cinema Arta

Zárásként, 21 órától a Casablancával híressé vált Kertész Mihály egyik első alkotása, a Tolonc látható, melyet 1914-ben Kolozsváron, Janovics Proja stúdiójában rendezett.

A program elérhető a mozi honlapján, a vetítések online, a Facebook-esemény keretében követhetők.

Szubjektív mozitörténet

A 107. születésnap alkalmából a kolozsvári Művész mozi működtetői a filmszínház Facebook-oldalán arra is lehetőséget teremtenek, hogy a nézők személyes emlékein keresztül lássuk az elmúlt évszázadot. Az elmúlt időszakban

felhívást intéztek egykori és jelenlegi nézőikhez, melyben kérték, juttassák el hozzájuk a mozival kapcsolatos emlékeiket, legyen az fénykép, felvétel, szöveg vagy akár egy történet.

Mint rámutattak, a Művész mozi nemcsak egy hely története, hiszen „tükrözi a múlt század szellemét, melyben a város korlenyomata, a filmtörténet, illetve az emlékezet szubjektív és személyes rétegei kereszteződnek”. Több mint százéves működése alatt számos mikrotörténet is kapcsolódik hozzá, melyek az újságok, könyvek mellett az emberek emlékeiben is megőrződtek.

Mozigépész a 70-es években •  Fotó: Facebook/Cinema Arta Galéria

Mozigépész a 70-es években

Fotó: Facebook/Cinema Arta

„A személyes történetekben sok visszatérő motívumot találunk, melyek mindegyike egyedi: szerelmi történetek, moziba lógás az egyetemi kurzusokról, az itt látott kiemelkedő filmművészeti alkotások élménye. Ezekből az élő töredékekből állt újra össze a mozi története, és alakult át aktív, kortárs térré” – fogalmaznak a működtetők.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Vasútfelújítás Kolozsvár és magyar határ között: újabb szakaszon kezdődtek felújítási munkálatok

A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.

Vasútfelújítás Kolozsvár és magyar határ között: újabb szakaszon kezdődtek felújítási munkálatok
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)

A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.

Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)
2026. április 01., szerda

Veszélybe sodorhatja a közel-keleti helyzet az Egyiptomba, Törökországba tervezett utazásokat

A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.

Veszélybe sodorhatja a közel-keleti helyzet az Egyiptomba, Törökországba tervezett utazásokat
2026. április 01., szerda

Európai körözés alatt állt, Bihar megyében kattant a bilincs a román férfi kezén

A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.

Európai körözés alatt állt, Bihar megyében kattant a bilincs a román férfi kezén
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Törvénytelenül épülő repülőtér miatt csaptak le a hatóságok a Székelyföldön

Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.

Törvénytelenül épülő repülőtér miatt csaptak le a hatóságok a Székelyföldön
2026. március 31., kedd

Egylejes napijegyet javasol Arad polgármestere, ha már nem teheti ingyenessé a tömegközlekedést

Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.

Egylejes napijegyet javasol Arad polgármestere, ha már nem teheti ingyenessé a tömegközlekedést
2026. március 31., kedd

Gyermekvédelmi ellenőrzést kezdeményezett a rendőrség az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.

Gyermekvédelmi ellenőrzést kezdeményezett a rendőrség az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a fegyverét egy balesetet okozó fiatal

Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.

Rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a fegyverét egy balesetet okozó fiatal
2026. március 31., kedd

Súlyos bírság egy Maros megyei illegális hulladéklerakóban kiütött tűz miatt

A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.

Súlyos bírság egy Maros megyei illegális hulladéklerakóban kiütött tűz miatt
2026. március 31., kedd

Fenntartással fogadnák a magyar településeket is érintő közigazgatási „bekebelezést” – ha lenne is alapja

Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.

Fenntartással fogadnák a magyar településeket is érintő közigazgatási „bekebelezést” – ha lenne is alapja
Hirdetés
Hirdetés