
Újabb 51 értékes arcképet azonosítottak a Nemzeti Portrétár kutatói a kolozsvári unitárius püspökség gyűjteményéből – mondta el Reicher Péter, a szervezet főtitkára szerdán Budapesten.
2015. november 04., 14:382015. november 04., 14:38
Hozzátette: a portrékat megtisztították, pontos méretet vettek róluk, lajstromozták, a hátoldalukon feliratozták, végül pedig digitalizálták. Ezekkel együtt már 3700 fölé emelkedett a Nemzeti Portrétár nyilvánosan elérhető adatbázisában szereplő katalogizált és azonosított történelmi portrék száma.
A kolozsvári unitárius püspökségen talált összesen 70 portré – köztük 19 azonosítatlan alkotás – kutatása hozzájárulhat ahhoz, hogy az egész nemzet szempontjából meghatározó személyiségek minél szélesebb köre váljon közismertté – fogalmazott Reicher Péter a sajtótájékoztatón. A Nemzeti Portrétár kutatói 2014 júliusában jártak a helyszínen, az utómunka és az adatok feldolgozása mintegy egy évet vett igénybe.
Sándor Ákos, a civil kezdeményezésre indult szervezet kutatója elmondta: az azonosított arcképek közül kiemelkedik az a portrépár, amely a híres utazó, Teleki Sámuel (1845-1916) szüleit ábrázolja és nagy valószínűség szerint Barabás Miklós (1810-1898) neves festőművésztől származik. A házaspárról eddig egyetlen ábrázolást sem ismert a szakirodalom.
Emellett sikerült azonosítani nagysolymosi Koncz János, Augustinovich Pál erdélyi főkormányszéki tanácsos, Kendeffy Krisztina és Bethlen Zsuzsanna máshol nem található arcképeit is. A Nemzeti Portrétár a képekből egy új kiadványt is megjelentetett A Kolozsvári Unitárius Püspökség Portrégalériája címmel – fűzte hozzá Sándor Ákos. A kutatás hatására a szervezet több megkeresést kapott magánszemélyektől és intézményektől családi és egyéb történelmi portrék katalogizálására.
Reicher Péter az eseményen kitért arra is, hogy 2011 nyarán egy olyan fekete-fehér fotógyűjtemény birtokába jutottak, amely összesen 312 ismeretlen erdélyi magyar történelmi portréról készült leírókartont – fényképfelvételt és egyéb adatokat – tartalmazott.
A felvételeken látható arcképek számos, a nemzeti történelem szempontjából izgalmas személyt ábrázolnak, így például a 19. századi erdélyi reformpolitika egyik kiemelkedő alakját, Kendeffy Ádámot (1795-1834), de sok a ritkaságnak számító, 18. század első feléből származó portré is.
A fényképekről megismert eredeti festmények a Nemzeti Portrétár kutatói szerint a kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egy elfeledett részletét képezhetik, ezért a szervezet következő projektje az arcképek előkerítését tűzte ki célul. Ehhez szeretnének együttműködni a Bánffy-palotában található múzeummal – emelte ki Reicher Péter.
Hozzátette: a kutatás és publikálás mellett fontos feladatnak érzik, hogy állagmegőrzés céljából kezeljék a történelmi szempontból fontos festményeket és kiállítást szervezzenek belőlük.
Az eseményen részt vett Kollega Tarsoly István, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) elnöke is, aki szerint a Nemzeti Portrétár által feltárt arcképek kutatásához több történelmi segédtudomány szoros együttműködésére van szükség. Mint fogalmazott, egy képzett szakember már egy kitüntetés vagy viselet alapján is beazonosíthat egy-egy történelmi portrén látható személyt.
A Nemzeti Portrétár bárki számára elérhető adatbázisa a www.npg.hu internetes oldalon érhető el.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!