2010. június 25., 12:192010. június 25., 12:19
Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója szerdán közölte, a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg. Hangsúlyozta, az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult, és továbbra sem járul hozzá. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, az Uránia Nemzeti Filmszínház azért állt el a film június 16-ára, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatójától, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.
Ezután azonban Biszku Béla lányai, a bemutatónak végül otthont adó budapesti Menta Teraszon, megtekintették a dokumentumfilmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha édesapjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná. A szervezők azonban nem fújnak visszavonulót. Novák Tamás csütörtökön úgy nyilatkozott: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni. Ugyanakkor hozzátette, hogy kíváncsiak Biszku Béla véleményére is.
A dokumentumfilmben Biszku – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956. októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt. Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott, Nagy Imréről pedig azt mondja, „megérdemelte a sorsát”. Mint beszámoltunk, az alkotók azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdezzék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet. Novák elmondta, a politikus ezután először hozzájárult a film elkészültéhez, majd telefonon értesítette az alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok