
2010. június 25., 12:192010. június 25., 12:19
Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója szerdán közölte, a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg. Hangsúlyozta, az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult, és továbbra sem járul hozzá. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, az Uránia Nemzeti Filmszínház azért állt el a film június 16-ára, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatójától, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást.
Ezután azonban Biszku Béla lányai, a bemutatónak végül otthont adó budapesti Menta Teraszon, megtekintették a dokumentumfilmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha édesapjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná. A szervezők azonban nem fújnak visszavonulót. Novák Tamás csütörtökön úgy nyilatkozott: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni. Ugyanakkor hozzátette, hogy kíváncsiak Biszku Béla véleményére is.
A dokumentumfilmben Biszku – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956. októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt. Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott, Nagy Imréről pedig azt mondja, „megérdemelte a sorsát”. Mint beszámoltunk, az alkotók azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdezzék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet. Novák elmondta, a politikus ezután először hozzájárult a film elkészültéhez, majd telefonon értesítette az alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.