Erdély-szerte megünnepelték a magyar költészet napját

Idén József Attila születésének 110. és Márai Sándor születésének 115. évfordulóját ünnepeltük ezen a napon. Fél évvel a novemberi, rengeteg érdeklődőt vonzó kapunyitás után, szombaton, Marosvécs első igazi, napsütéses tavaszi napján ismét megpezsdült az élet a Kemény-kastélyban.

A Kemény család ezúttal az Erdélyi Szépmíves Céh kiállítását rendezte be az ódon falak között, amelyet a magyar költészet napján nyitottak meg. A számos érdeklődőt az irodalom és a színház mecénásaként ismert Kemény János és felesége, Paton Auguszta életnagyságú képe fogadta a báró egykori dolgozószobája bejáratánál.

Odabenn megelevenedett a múlt század első felének pezsgő irodalmi élete: a falról a helikoni írók pillantottak a vendégekre, az íróasztalon itatós párna és fekete Rheinmetall írógép, a könyvszekrény tetején pedig Orion rádió állt. A könyvszekrényekbe az Erdélyi Szépmíves Céh könyvei és irodalmi füzetei kerültek, amelyek kiadását szintén a helikoni találkozókat két évtizeden keresztül szervező, jótékonykodó báró támogatta.

„Szinte lélegzetvisszafojtva állunk ma ezen a helyen: az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon kiállítás-megnyitóján, az ősi vécsi Kemény-kastélyban, mely az erdélyi irodalom, kultúra bölcsője, és konok védőbástyája egykori urának, báró Kemény Jánosnak köszönhetően. Ez a pillanat is bizonyítéka annak, hogy minden külső diktatúra, emberi gonoszság ellenére, az istennek tetsző munka évszázadokat, évezredeket is túlél” – mondta köszöntőbeszédében Benkő Mihály helyi református lelkipásztor.

H. Szabó Gyula, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke arra intette a jelenlévőket, hogy nemcsak számon kérni kell, tenni is szükséges azért, hogy Marosvécs ismét a magyar irodalom védőbástyája legyen.

Ennek érdekében a civil szervezet a kastély könyvtárának újjászervezését tűzte ki célul, aminek érdekében felhívást intézett minden irodalombaráthoz: „fölöslegesnek vélt” köteteivel járuljon hozzá az állomány gazdagításához. Az első lépést a kiállítást szervező Kemény-leszármazott, a Magyarországon élő Endre tette meg, aki pályázatokból, adakozásokból és saját pénzéből számos értékes tárgyat, helikoni könyvet és füzetet vásárolt.

A tárlatot megnyitó Szucher Ervin, a Krónika újságírója arra figyelmeztette a népes látogatósereget, hogy mindannyian felelőséggel tartozunk a vécsi várkastélyért. „Államosításától, 1948-tól szinte napjainkig ez a kastély a mindenkié és a senkié volt. A rendszer nevében mindenki széthordott belőle mindent, amit csak tudott, és a bitorlás évtizedei alatt jóformán senki nem tett a megőrzéséért semmit. Jelenleg a kastély – úgy is, mint építészeti remekmű, úgy is, mint történelmi és szellemi bástya – a Keményeké és mindannyiunké. Tulajdonjogilag a családot illeti, felelősség szempontjából pedig mindnyájunkat” – hangsúlyozta.

A Kemény család tagjai – akik a tárlat megtekintése után kastélybemutatóra és vetítésre hívták a vendégeket – bejelentették, hogy a kiállítás a helyén marad, és az épülettel és kertjével együtt bármikor látogatható lesz.

Fekete Vincét köszöntötték

Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Bulgakov kávéház közös, Álljunk meg egy szóra! című beszélgetéssorozatának költészetnapi „különkiadásán” Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat szerkesztője volt a vendég, akit egyúttal 50. születésnapja alkalmából is köszöntöttek a pályatársak, olvasók.

A szerző első kötete, a Parázskönyv 1995-ben jelent meg, és mivel Sántha Attila és Orbán János Dénes is abban az évben debütált, Fekete Vincét is gyakran sorolták a két másik szerző nevével fémjelzett transzközép csoportosuláshoz, bár „visítva tiltakozott” ez ellen.

A transzközép irányzatról egyébként később Sántha Attila is elismerte, hogy igazából egy „irodalmi blöff”, amelynek elsődleges célja inkább a figyelemfelkeltés volt. Fekete Vince a Bretter György Irodalmi Körök hőskorát is felelevenítette, amikor a „beszervezett verekedők” és a zoknikból megformált falloszok gondoskodtak a figyelemfelkeltésről és a polgárpukkasztásról, azt azonban máig úgy gondolja, hogy igazságosan bíráskodtak egymás szövegei fölött, és egészséges versenyszellem alakult ki a kör tagjai között.

Tulajdonképpen a Bretter-körökről vezetett az útja a Helikon szerkesztőségébe is, amelynek Serény Múmia című, pályakezdőknek publikációs lehetőséget nyújtó mellékletét egy évtizeden át szerkesztette, majd tőle Karácsonyi Zsolt, a Helikon jelenlegi főszerkesztője vette át a rovatot. A szerző szerint bár az „irodalmi ellenségeskedés” igencsak jellemző az erdélyi irodalmi életre, azért néhány szoros „irodalmi barátság” is szövődött az elmúlt időszakban.

Fekete Vince egyébként az Erdélyi Figyelő című műsor idei Versversenyének egyik versenyzője is volt, Albert Csilla színművész az esten elő is adta A világ újra című verset, amelyre szombat délelőttig szavazhattak az érdeklődők.

Fekete szerint a Versverseny alapvetően jó, hiszen felhívja a figyelmet a kortárs alkotásokra, kételkedik azonban benne, hogy minden „lájkoló” meg is nézte a videót, amelyre szavazott. A szerző az est végén az Udvartér című tárcanovella-gyűjteményéből is ízelítőt adott, amely elsősorban a háromszéki és egyáltalán a székely embert igyekszik bemutatni.

Színházak és költők

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban szombat este Kovács András Ferenc József Attila-, Bababérkoszorú- és Kossuth-díjas költő egyéni műsorát tekinthették meg az érdeklődők. Először Gáspárik Attila intézményvezető és Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője üdvözölte a közönséget.

Az intézményvezető köszöntötte a 70. évad harmincezredik nézőjét is: a szerencsés hölgy a színház színésznőjének, Kiss Borának egy festményét, egy emléklapot, valamint egy üveg pezsgőt vehetett át. Ezután következett Kovács András Ferenc A Költő színháza című kétrészes előadóestje. A verseket a közönség a szerző változatos, sajátos hangvételű előadásában hallgathatta meg.

Csíkszeredában, a Csíki Játékszín lépcsőin szavalták el a társulat tagjai tizenegy költő tizenegy versét délelőtt 11 órakor, este pedig Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Ady-estjére került sor, másnap pedig a kolozsvári közönség is tapsolhatott a tavaly bemutatott nagysikerű pódiumestnek. A kolozsvári színház is több eseménnyel készült a költészet ünnepére, ezúttal diákokat is bevontak egy verses műsor erejéig.