Az, hogy mit olvasnak a fiatalok, jelentős mértékben meghatározza, hogy milyen típusú szövegeket próbálnak alkotni
Fotó: Haáz Vince
Az egész Kárpát-medencéből jelentkeztek írásokkal fiatalok az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) Ne csak lájkold! Pályázz is! – Méhes György Tehetségkutató 2022 elnevezésű kiírására. Márton Evelin író, a pályázat zsűritagja a Krónikának elmondta, a mostani tizen- és huszonévesek generációja is úgy gondolja, jó önkifejező eszköz lehet az írás.
2022. december 26., 09:162022. december 26., 09:16
Bár sokan az ellenkezőjét gondolják, igenis érdekli a fiatal generációt az írás művészete – többek közt ezt a következtetést vonja le Márton Evelin író, aki az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) Ne csak lájkold! Pályázz is! – Méhes György Tehetségkutató 2022 pályázatának zsűritagja volt.
Az ítészek – Fischer Botond, Horváth Benji és Márton Evelin – hosszan tartó értékelői munka után jutottak eredményre a próza és vers kategória esetében, az írószervezet december 18-án jelentette be a nyerteseket.
Márton Evelin megkeresésünkre elmondta, nehéz volt dönteni az elbíráláskor, hiszen sok jó mű született. Mint mondta, meglepően sok fiatal jelentkezett verssel, prózával, összesen 242 pályázat érkezett – ebből 232 volt érvényes. Hozzátette, a kiírás az egész Kárpát-medencében elérhető volt, a Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról is érkeztek szövegek. Sokan jelentkeztek Magyarországról is, de túlnyomórészt Erdélyből érkeztek pályaművek: a Romániai Magyar Pedagógusok szövetsége is segített a népszerűsítésben, így az egész romániai magyar iskolarendszerbe eljutott, és Nagybányától Nagyenyedig, Zilahig, Temesvárig és a Székelyföldig mindenhonnan küldtek műveket a fiatalok.
„A pályázók nyolcvan százaléka tizenéves volt, 12 és 14 év közöttiek közül kevesebben, 15 és 18 év közöttiek pedig nagyon sokan jelentkeztek” – mondta el a zsűri tagja. Kérdésünkre, hogy milyen kép rajzolódik ki a fiatalok szövegalkotáshoz való viszonyáról, Márton Evelin azt mondta, az kiderült mindenképpen, hogy a kötelező iskolai tananyag hat a fiatalokra.
Nem tudok általánosító benyomást mondani a szövegalomról, mert az egyes írások közt voltak minőségi különbségek, de már önmagában az nagy dolog, hogy ennyien megpróbálkoztak azzal, hogy írásban kifejezzék magukat” – mondta Márton Evelin.
Hozzátette, a pályázóknak önéletrajzot is kellett csatolniuk, és sokan az önéletrajzírás regényes verzióját választották, ez azt bizonyítja, hogy a fiatalok egyéb ellenkező, pesszimista vélekedéssel ellentétben úgy gondolják, az írás jó önkifejezési eszköz.
Túlmenően az általános kamasz-gondokon, amikor a személyiség még nem forr ki teljesen és önmagukat keresik, elég határozott véleményük van arról, hogy nem a legjobb felé halad a világunk” – fejtette ki Márton Evelin. Arra is kitért, hogy a tinédzserkor velejárója, hogy szorongás alakul ki a világgal, társaikkal, családjukkal kapcsolatban, de ezen túlmenően a jövőt bizonytalannak látják.
„Természetesen teljesen más típusú szövegeket küldtek a kamaszok és a huszonévesek, ezért is döntöttünk úgy zsűriként, hogy a legfiatalabb pályázók könyvjutalomban részesítjük, és ezt mi álljuk. Valamilyen módon honorálni kell az ő próbálkozásukat, és nagyon jó szövegek voltak” – mondta a zsűri tagja.
„Amit az olvasás kapcsán mondtam, az a költészet esetében is érvényes: érezhető az iskolai tananyag hatása. Sokan próbálkoztak kötött, rímes formákkal, sőt, komplikált kötött formákkal, nem teljesen szokványos versformákkal is. Ez valószínűleg az iskolai tananyag hatásának tudható be, Születtek szabad versek is, ezek talán sikerültebbek voltak, mert a kötött forma esetében a forma megkötötte a mondanivalót” – mondta a zsűri tagja. Hozzátette, az, hogy mindkétféle vers írásával foglalkoznak a fiatalok, valamiképpen a tanárok győzelmének is tekinthető.
„Élesen elhatárolódik egymástól szintén olvasmányélményből fakadóan az, hogy ki az, aki elmegy az általunk lektűrnek nevezett, például Leiner Laura-féle szövegek irányába. Itt is az látszik, hogy miket olvasnak a fiatalok. De a prózák kiforrottabbak voltak korosztálytól függetlenül, úgy érzem” – összegzett Márton Evelin. Hozzátette, az E-MIL-nek továbbra is célkitűzése, hogy a fiatalok szárnypróbálgatásait ösztönözze, és a tervek szerint a Helikon irodalmi folyóiratban napvilágot látnak a díjazott és kiemelkedően jó pályamunkák.
A legjobb pályaművek között szoros volt a verseny a vers és próza kategóriában is – közölte az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Próza: 1. helyezett: Horváth Adél; 2. helyezett: Gothárd Krisztián; 3. helyezett: Laczkó Emőke. Vers: 1. helyezett: Nagy Zalán; 2. helyezett: Locker Dávid Mátyás; 3. helyezett: Ráday Zsófia.
A zsűri mindenképpen említésre és dicséretre érdemesnek találta még próza kategóriában: F. Tóth Gergely, Kabai Henrik, Karamán Hunor, László Zsuzsanna-Csilla, Miklós Nóra és Szegedi Melinda, illetve vers kategóriában: Bánfalvi Samu, Bertalan Tímea, Bodor Emese, Bokor Judit, Börzsei Dávid, Dimény Patrícia, Endrey-Nagy Ágoston, Fancsali Kinga, Horváth Florencia, Imre Ábris, Korsós Gergő, Körösztös Gergő, Lászlóffy Anna, Nagy Norbert, Oproiu Nicolette, Papp Gréta, Szabados Attila, Szauer Lilla és Szigeti Alex pályaműveit
A zsűri úgy döntött, hogy a legfiatalabb pályázók tehetségesebbjét könyvjutalomban részesíti. Könyvjutalmat kap: Balázs Blanka Margit (15 éves, vers), Bittera Sophie Iman (12 éves, próza), Fall Dóra (15 éves, próza), Hankó-Nagy Panna (14 éves, próza), Kintzel Hanna (13 éves, vers), Kovács Eszter (13 éves, próza), Kozma Rákhel (12 éves, vers), Kun Brigitta Boglárka (15 éves, próza), Kuron-Muszka Zselyke (15 éves, vers), Molnár Klementina-Tamara (12 éves, próza), Nyulas Anna (14 éves, vers) és Szabó Iringó (14 éves, próza).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!