Kerek évforduló szolgáltatott alkalmat arra, hogy Sepsikőröspatak és a tárgyi náprajz iránt érdeklődők nemrég megemlékezzenek Nagy Béláról (1911-1988).
2013. június 03., 18:072013. június 03., 18:07
Nagy Béla falusi tanítóként, tanárként szerzett tekintélyt magának kedves falujában, de a hírnevet a népművészettel szembeni alázata, elkötelezettsége hozta el neki.
A mostani ünnepség, amelyet a helybeli Kálnoky Ludmilla Alapítvány vezetői, Zsigmond Ildikó és Zsigmond Sándor kezdeményeztek, lehetőséget nyújtott arra, hogy számba vegyék a valamikori pedagógus népművészi munkájának gazdagságát. A rendezvényt ugyanakkor figyelemkeltőnek szánták, hogy menteni kellene és közkinccsé tenni mindazt, ami a neves fafaragó, bútorfestő, motívumteremtő Nagy Béla alkotásaiból ilyen célra elérhető és egy esetleges emlékházban bemutatható.
Ezért is került szóba a hajdani családi ház megszerzésének ötlete, amely nem csupán a család támogatását nyerhetné el, de minden bizonnyal a község vezetőinek és lakóinak is szívügye lehetne. A kerek évforduló a néhai tanító úr talán legimpozánsabb művének megszületéséhez kötődik: 40 évvel ezelőtt festette meg azt a pár tucatnyi kazettát, padelőkét, amelyek a református templomot igazi ékszeres dobozzá varázsolják, az oda belépőt lenyűgözi a színes virágözön, megnyugvást, örömet, biztonságot árasztanak a csodálatos minták. És ugyanilyen kazettákkal szépítették az aldobolyi templomot is.
Az alkalomra kis kiadványra is futotta az erőből, ebben régi tanítványok vallanak a pedagógus házaspár valamikori munkásságáról, négy évtizedet is meghaladó népművelői tevékenységéről. Ugyanis Nagy Béla és felesége oktatói-nevelői munkája jóval túlnőtte az osztályterem és az iskola falait, tulajdonképpen egy egész falut oktattak és okítottak. Ebben NagyBélának ugyanis felesége, született Márk Magdolna is méltó társa volt, szőtteseivel, hímzéseivel sok kőröspataki asszonyt elkápráztatott.
Az udvarhelyszéki házaspárból vérbeli háromszéki lett, de úgy, hogy mindazt, amit ott szülőföldjükön megtanultak, összeházasították a háromszéki kincsekkel. Hagyatékuk felügyelete avatott kezekbe került, hiszen Nagy Béla megtanította fiatal tanítványát, Demeter Marikát a bútorfestés titkaira, s most ő lehetne, aki ezt másoknak is átadhatná.
Az unoka, a kiváló néprajzkutató, szociográfus Sepsiszéki Nagy Balázs rendkívüli érzékkel kutatta fel az elkallódásra ítélt tárgyakat is, s a népes közönség előtt tartott lenyűgöző előadásával méltó helyre állította nagyszülei életét és példaértékű alkotói munkáját.
Élményszámba ment egyébként, hogy a megejtően szép istentiszteleten az egyik lelkész dédunoka tartott felemelő emlékbeszédet, az ükunokák pedig szavaltak, zenéltek.
Péter Sándor
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!