Kerek évforduló szolgáltatott alkalmat arra, hogy Sepsikőröspatak és a tárgyi náprajz iránt érdeklődők nemrég megemlékezzenek Nagy Béláról (1911-1988).
2013. június 03., 18:072013. június 03., 18:07
Nagy Béla falusi tanítóként, tanárként szerzett tekintélyt magának kedves falujában, de a hírnevet a népművészettel szembeni alázata, elkötelezettsége hozta el neki.
A mostani ünnepség, amelyet a helybeli Kálnoky Ludmilla Alapítvány vezetői, Zsigmond Ildikó és Zsigmond Sándor kezdeményeztek, lehetőséget nyújtott arra, hogy számba vegyék a valamikori pedagógus népművészi munkájának gazdagságát. A rendezvényt ugyanakkor figyelemkeltőnek szánták, hogy menteni kellene és közkinccsé tenni mindazt, ami a neves fafaragó, bútorfestő, motívumteremtő Nagy Béla alkotásaiból ilyen célra elérhető és egy esetleges emlékházban bemutatható.
Ezért is került szóba a hajdani családi ház megszerzésének ötlete, amely nem csupán a család támogatását nyerhetné el, de minden bizonnyal a község vezetőinek és lakóinak is szívügye lehetne. A kerek évforduló a néhai tanító úr talán legimpozánsabb művének megszületéséhez kötődik: 40 évvel ezelőtt festette meg azt a pár tucatnyi kazettát, padelőkét, amelyek a református templomot igazi ékszeres dobozzá varázsolják, az oda belépőt lenyűgözi a színes virágözön, megnyugvást, örömet, biztonságot árasztanak a csodálatos minták. És ugyanilyen kazettákkal szépítették az aldobolyi templomot is.
Az alkalomra kis kiadványra is futotta az erőből, ebben régi tanítványok vallanak a pedagógus házaspár valamikori munkásságáról, négy évtizedet is meghaladó népművelői tevékenységéről. Ugyanis Nagy Béla és felesége oktatói-nevelői munkája jóval túlnőtte az osztályterem és az iskola falait, tulajdonképpen egy egész falut oktattak és okítottak. Ebben NagyBélának ugyanis felesége, született Márk Magdolna is méltó társa volt, szőtteseivel, hímzéseivel sok kőröspataki asszonyt elkápráztatott.
Az udvarhelyszéki házaspárból vérbeli háromszéki lett, de úgy, hogy mindazt, amit ott szülőföldjükön megtanultak, összeházasították a háromszéki kincsekkel. Hagyatékuk felügyelete avatott kezekbe került, hiszen Nagy Béla megtanította fiatal tanítványát, Demeter Marikát a bútorfestés titkaira, s most ő lehetne, aki ezt másoknak is átadhatná.
Az unoka, a kiváló néprajzkutató, szociográfus Sepsiszéki Nagy Balázs rendkívüli érzékkel kutatta fel az elkallódásra ítélt tárgyakat is, s a népes közönség előtt tartott lenyűgöző előadásával méltó helyre állította nagyszülei életét és példaértékű alkotói munkáját.
Élményszámba ment egyébként, hogy a megejtően szép istentiszteleten az egyik lelkész dédunoka tartott felemelő emlékbeszédet, az ükunokák pedig szavaltak, zenéltek.
Péter Sándor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!