
Fotó: Baricz Tamás Imola
A víz nemzetközi napjára időzítették Gyergyószentmiklóson a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vándorkiállításának megnyitóját. A tárlat több mint két hónapon át lesz látogatható a Tarisznyás Márton Múzeumban, és múzeumpedagógiai foglalkozás is kiegészíti a tárlat anyagát.
2014. március 24., 16:222014. március 24., 16:22
„Európában Románia áll az első helyen a szennyezett víz tekintetében” – indította beszédét Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, aki hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy Gyergyószentmiklóson is egy ilyen kiállítást bemutassanak, hiszen a Békény-pataka is nagyon jól mutatja – különösen nyári időszakban –, hogy hogyan vigyázunk az ivóvízkészleteinkre, forrásainkra.
„Tapasztalható, hogy a víz tisztelete, kultúrája mennyire értéktelenné vált, hiszen ma már a pásztorok sem tartják karban a forrásaikat, kútjaikat. De ha a közvetlen környezetünket tekintjük, mindenki maga eldöntheti, értékeljük-e az éltető vizet” – mondta Csergő Tibor.
Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója a víz és természetvédelem kapcsolatáról szólt, kifejtve, hogy a saját érdekünkben szükséges a vízkészlet megóvása.
A pannókból álló kiállítást a múzeum saját gyűjteményében lévő vízhez kapcsolódó tárgyakkal egészítette ki, tette látványosabbá, berendeztek többek között egy paraszti konyha is, de látni szódavíz-töltőt, illetve kulacsokat. Az árvízvédelemtől kezdve az egyház által használt szenteltvízig minden formában bemutatják az éltető vizet és felhasználási módjait a tárlaton.
A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozást is kidolgoztak a gyerekek számára. A hétvégi tárlatnyitón Ikvai-Szabó Emese, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetője, Farkas Gyöngyi, a kiállítás kurátora és Biró Borbála múzeumpedagógus is jelen volt. A Magyar Kulturális Alap segítségével létrejött kiállítást több Kárpát-medencei városba elviszik, így került Gyergyószentmiklósra is.
„Nagyon örülök, hogy itt a múzeum saját anyagával egészítette ki a tárlatot, így téve teljesebbé az itteni emberek számára a kiállítást” – mondta Ikvai-Szabó Emese. Farkas Gyöngyi vezette végig a tárlaton az érdeklődőket. Mint mondta, a múzeum profiljának megfelelően úgy állították össze a kiállítást, hogy minden pannón, témán belül 100 év történetét mutassák be. Így mutatják be többek között az ártéri gazdálkodást, a vizek hasznosítását, az ember és víz harmóniáját, a víz erejét, a vízhez kapcsolódó hiedelemvilág témakörét.
„Tisztítsuk ki a sáncainkat, kútjainkat, forrásainkat, mert így akár a szárazsággal is szembenézhetünk. Figyelemfelkeltő céllal nyitottuk meg a kiállítást, remélem, ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenki elgondolkozzon az éltető víz fontosságán” – zárta a megnyitót Csergő Tibor.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!