Fotó: Jánossy Alíz
A szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft. és a szintén szegedi Meritum Művelődési és Kulturális Közhasznú Egyesület, valamint a csíkszentmártoni Viridis Egyesület és a gyergyószéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében zajló vándortárlat hatodik állomásán, a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában az 1848-as forradalom és szabadságharc nagy személyiségeit, eseményeit felidéző tárgyak, könyvek, kiadványok, valamint Somogyi Győző magyarországi festőművész különböző huszárezredek egyenruháit ábrázoló rajzai láthatók.
A kiállított relikviák többsége Szanka József magyarországi magángyűjtő, a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, valamint a csíkszentdomokosi községi múzeum tulajdona.
„Amikor ezt a tárlatot szemlélik, nyissák meg azt a bizonyos belső szemet, amely a fecsegő felszín mögé lát, és lássák meg egy-egy fegyverben, ruhában vagy tárgyban annak egykori viselőjét, azt a hőst, aki a Branyisz-kói-hágótól a Nyerges-tetőig, a dicsőséges tavaszi hadjárattól a segesvári csatáig végigharcolta 1848–49-et” – hangsúlyozta Pál Zoltán történelemtanár a megnyitón, arra is kitérve, hogy az 1848-as szabadságharc idején tanúsított összefogás példaértékű a magyarság történelmében.
A történelemtanár a kiállítás létrejöttének kapcsán elmondta, hogy a vándortárlat ötlete lényegében az első tárlaton fogalmazódott meg 2010. március 13-án, amikor a csíkszentmártoni tárlatnyitóra 160 érdeklődő érkezett. Mint mondta, a tárlat anyaga a kiállítási helyekkel folyamatosan bővült, többek közt a csíkszentdomokosi községi múzeum nagyon ritka leleteivel, illetve a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület tulajdonában lévő, 30 példányból álló Somogyi Győző készítette színes grafikákkal. A tárlaton egyébként olyan különlegességeket láthatunk többek közt, mint Gábor Áron ágyújának lövedéke, illetve a csíksomlyói Kájoni-féle nyomdában készült imádságoskönyvek és egyéb kiadványok.
A tárlatot korábban Csíkrákoson, Csíksomlyón és Csíkmadéfalván tekinthették meg, Gyergyószentmiklóson február 17-éig lesz látogatható, majd a gyimesközéploki Szent Erzsébet Gimnáziumban állítják ki.
Az egykori nagykárolyi Aranyszarvas fogadó felújítási munkálatai során értékes 19. századi fegyverekre bukkantak a renoválást végző munkások. Szőcs Péter, a Szatmárnémetiben működő megyei múzeum igazgatóhelyettese pénteken, a lelet feltárását követő sajtótájékoztatón elmondta, az előzetes becslések szerint legkevesebb 11 darab tiszti szabja és kézi lőfegyver, illetve azok korrodálódott darabjai kerültek elő az egyik befalazott lépcsőfeljáró alól. Néhány fegyver mellett a hozzá használt bőröv darabjai is előkerültek, illetve azok a kardok, amelyek hüvelyben voltak, nagyon jó állapotban maradtak az utókorra.
„Formájukat és fajtájukat tekintve ezek az eszközök a 19. század első felében, annak is a 20-as, 30-as éveiben készültek. Kivételesen jó minőségű anyagból, ugyanis egy kard csaknem teljesen ép állapotban van, még a fényét is megőrizte annak ellenére, hogy mintegy 150 évig nedves földben volt. Ez egyértelműen arra utal, hogy magas rangú katonák számára készült” – részletezte a muzeológus. A szakember lapunk kérdésére elárulta, nem kizárt, hogy a fegyvereket gazdáik az 1848–49-es szabadságharc leverését követő retorziótól félve rejtették el.
„Gondosan elrejtették, hiszen nem csomóba voltak dobálva, hanem szisztematikusan egymás mellé helyezték őket, illetve a helyszínen talált textilfoszlányok arra utalnak, le is takarták őket, mielőtt földet szórtak rájuk, és befalazták a lépcsőfeljáró alatti üregbe” – véli Szőcs, aki szerint nagyon fontos, hogy szakemberek a megfelelő állagmegőrzést követően elkezdjék a restaurálást. Az érdekes leletegyüttes a tervek szerint a felújított nagykárolyi Károlyi-kastély múzeumában kap majd helyet. Ennyi, ebből a korszakból származó harci eszköz egyszerre eddig még sohasem került elő a régióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok