Élő történelemórák háttere

A szegedi Rendezvényház Nonprofit Kft. és a szintén szegedi Meritum Művelődési és Kulturális Közhasznú Egyesület, valamint a csíkszentmártoni Viridis Egyesület és a gyergyószéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében zajló vándortárlat hatodik állomásán, a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában az 1848-as forradalom és szabadságharc nagy személyiségeit, eseményeit felidéző tárgyak, könyvek, kiadványok, valamint Somogyi Győző magyarországi festőművész különböző huszárezredek egyenruháit ábrázoló rajzai láthatók.

A kiállított relikviák többsége Szanka József magyarországi magángyűjtő, a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, valamint a csíkszentdomokosi községi múzeum tulajdona. 

„Amikor ezt a tárlatot szemlélik, nyissák meg azt a bizonyos belső szemet, amely a fecsegő felszín mögé lát, és lássák meg egy-egy fegyverben, ruhában vagy tárgyban annak egykori viselőjét, azt a hőst, aki a Branyisz-kói-hágótól a Nyerges-tetőig, a dicsőséges tavaszi hadjárattól a segesvári csatáig végigharcolta 1848–49-et” – hangsúlyozta Pál Zoltán történelemtanár a megnyitón, arra is kitérve, hogy az 1848-as szabadságharc idején tanúsított összefogás példaértékű a magyarság történelmében.

A történelemtanár a kiállítás létrejöttének kapcsán elmondta, hogy a vándortárlat ötlete lényegében az első tárlaton fogalmazódott meg 2010. március 13-án, amikor a csíkszentmártoni tárlatnyitóra 160 érdeklődő érkezett. Mint mondta, a tárlat anyaga a kiállítási helyekkel folyamatosan bővült, többek közt a csíkszentdomokosi községi múzeum nagyon ritka leleteivel, illetve a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület tulajdonában lévő, 30 példányból álló Somogyi Győző készítette színes grafikákkal. A tárlaton egyébként olyan különlegességeket láthatunk többek közt,  mint Gábor Áron ágyújának lövedéke, illetve a csíksomlyói Kájoni-féle nyomdában készült imádságoskönyvek és egyéb kiadványok.

A tárlatot korábban Csíkrákoson, Csíksomlyón és Csíkmadéfalván tekinthették meg, Gyergyószentmiklóson február 17-éig lesz látogatható, majd a gyimesközéploki Szent Erzsébet Gimnáziumban állítják ki.

Nagykárolyi ereklyék a szabadságharc korából

Az egykori nagykárolyi Aranyszarvas fogadó felújítási munkálatai során értékes 19. századi fegyverekre bukkantak a renoválást végző munkások. Szőcs Péter, a Szatmárnémetiben működő megyei múzeum igazgatóhelyettese pénteken, a lelet feltárását követő sajtótájékoztatón elmondta, az előzetes becslések szerint legkevesebb 11 darab tiszti szabja és kézi lőfegyver, illetve azok korrodálódott darabjai kerültek elő az egyik befalazott lépcsőfeljáró alól. Néhány fegyver mellett a hozzá használt bőröv darabjai is előkerültek, illetve azok a kardok, amelyek hüvelyben voltak, nagyon jó állapotban maradtak az utókorra.

„Formájukat és fajtájukat tekintve ezek az eszközök a 19. század első felében, annak is a 20-as, 30-as éveiben készültek. Kivételesen jó minőségű anyagból, ugyanis egy kard csaknem teljesen ép állapotban van, még a fényét is megőrizte annak ellenére, hogy mintegy 150 évig nedves földben volt. Ez egyértelműen arra utal, hogy magas rangú katonák számára készült” – részletezte a muzeológus. A szakember lapunk kérdésére elárulta, nem kizárt, hogy a fegyvereket gazdáik az 1848–49-es szabadságharc leverését követő retorziótól félve rejtették el.

„Gondosan elrejtették, hiszen nem csomóba voltak dobálva, hanem szisztematikusan egymás mellé helyezték őket, illetve a helyszínen talált textilfoszlányok arra utalnak, le is takarták őket, mielőtt földet szórtak rájuk, és befalazták a lépcsőfeljáró alatti üregbe” – véli Szőcs, aki szerint nagyon fontos, hogy szakemberek a megfelelő állagmegőrzést követően elkezdjék a restaurálást. Az érdekes leletegyüttes a tervek szerint a felújított nagykárolyi Károlyi-kastély múzeumában kap majd helyet. Ennyi, ebből a korszakból származó harci eszköz egyszerre eddig még sohasem került elő a régióban.