A láthatatlan gyilkos című romantikus, történelmi drámát Koltai Lajos rendezi
Fotó: Facebook/A láthatatlan gyilkos
Koltai Lajos rendezésében hétfőn elkezdték A láthatatlan gyilkos című romantikus, történelmi dráma forgatását. A Semmelweis Ignácról szóló nagyszabású magyar film ötvenöt napig forog, nagyrészt budapesti helyszíneken.
2022. július 19., 20:532022. július 19., 20:53
A korabeli (1847) Bécs Budapesten elevenedik meg, a forgatás fő helyszínei a SOTE Anatómiai Intézete, a Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca, a BÁV székház, a csepeli Duna-part és a keszthelyi kikötő, ahol Bécs hajóállomását veszi majd fel a százhúsz tagú stáb – olvasható a produkció MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Mint írják, A láthatatlan gyilkos 1847-ben játszódik Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől.
Az anyák megmentőjét az egész világon ismerik, élete már többször is vászonra került. Semmelweis Ignác történetéből amerikai film is készült, de Bristolban például színdarabot mutattak be róla az Oscar-díjas Mark Rylance főszereplésével. Magyarországon az első Semmelweis-film Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében, 1939-ben készült, majd 1952-ben Bán Frigyes szintén Semmelweis címmel készített róla nagyjátékfilmet. Legutóbb 2019-ben Cibulya Nikol a Láz című kisfilmjében mesélte el a világhírű magyar orvos küzdelmét. Semmelweis Ignác szabadságharcának történetét a Koltai-féle megközelítésben még senki sem dolgozta fel – emelik ki a közleményben.
Mint Koltai Lajost idézik, „A láthatatlan gyilkos forgatókönyve zseniális, különösen a dialógusok kiválóak”.
– mondta a rendező. Mint kiemelte, Semmelweis élete mindannyiunk számára példa: egy ember, aki mindig, minden körülmények között, halált megvető bátorsággal járta a saját maga útját, amiről gyűlölettel és erőszakkal sem lehetett letéríteni. „Azt szeretném megmutatni a nézőknek, hogy igenis meg lehet csinálni: a kitartás, az elszántság, az elhivatottság, a szenvedélyesség meghozza gyümölcsét” – mondta.
Lajos Tamás producert is idézik, aki kiemelte: az embereknek mindig szüksége volt követendő példaképekre, hősökre, de úgy érzi, hogy ez ma egyre aktuálisabb.
Mint mondta, nagy tisztelője Koltai Lajosnak, régóta tervezte, hogy felkérje rendezőnek, most végre eljött az alkalom. „Koltai azonnal beleszeretett a forgatókönyvbe, aminek én különösen örülök, mert nagyon közel áll a szívemhez Semmelweis élete. Nagyapám harminckét évig volt Pécsen szülészprofesszor, a Jóisten után Semmelweis Ignác volt a második, akit a legjobban tisztelt – én ebben nőttem fel” – idézte fel a producer.
– áll a közleményben. A láthatatlan gyilkos a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás mellett Vida József. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán, társproducere Bederna László.
A láthatatlan gyilkos előreláthatóan 2023-ban kerül a magyar mozikba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!