2010. január 29., 12:312010. január 29., 12:31
Salingert New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál – közölte a zsidó és ír katolikus szülőktől származó író fia. Híres regénye, a Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus, szlenges és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. Főszereplője, az érzékeny lelkű lázadó tizenéves, Holden Caulfield halhatatlanná vált, az amerikai irodalom leghíresebb antihőse lett Huckleberry Finn óta.
A könyvet több mint 60 millió példányban adták ki a világon, hatása még évtizedekkel múltán is érezhető. Továbbra is évente több tízezer darabot vásárolnak belőle. Salinger nem is az irodalmi nyelv, hanem a hétköznapi beszélt nyelv mestere volt, éles társadalmi megfigyeléseket tett, tökéletes párbeszédeket alkotott és legendás volt az iróniája - jegyezte meg nekrológjában a The New York Times.
A The Washington Post utalt rá, hogy a Zabhegyező karrierje 1980-ban tragikus fordulatot vett; a Beatles egykori tagját, John Lennont meggyilkoló Mark David Chapman akkor azt mondta, a regény sarkallta tettére. Salinger könyve máig része az amerikai irodalomoktatásnak, sok weboldalon folytatnak vitát róla, még rajongói oldala is működik a Facebookon.
Az író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Egykor a második világháború utáni legfontosabb amerikai írónak tartották, aztán hátat fordított a sikernek és az őt körülölelő rajongásnak, arról lett híres, hogy nem akar híres lenni – írta a The New York Times.
Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötet jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok