2010. január 29., 12:312010. január 29., 12:31
Salingert New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál – közölte a zsidó és ír katolikus szülőktől származó író fia. Híres regénye, a Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus, szlenges és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. Főszereplője, az érzékeny lelkű lázadó tizenéves, Holden Caulfield halhatatlanná vált, az amerikai irodalom leghíresebb antihőse lett Huckleberry Finn óta.
A könyvet több mint 60 millió példányban adták ki a világon, hatása még évtizedekkel múltán is érezhető. Továbbra is évente több tízezer darabot vásárolnak belőle. Salinger nem is az irodalmi nyelv, hanem a hétköznapi beszélt nyelv mestere volt, éles társadalmi megfigyeléseket tett, tökéletes párbeszédeket alkotott és legendás volt az iróniája - jegyezte meg nekrológjában a The New York Times.
A The Washington Post utalt rá, hogy a Zabhegyező karrierje 1980-ban tragikus fordulatot vett; a Beatles egykori tagját, John Lennont meggyilkoló Mark David Chapman akkor azt mondta, a regény sarkallta tettére. Salinger könyve máig része az amerikai irodalomoktatásnak, sok weboldalon folytatnak vitát róla, még rajongói oldala is működik a Facebookon.
Az író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Egykor a második világháború utáni legfontosabb amerikai írónak tartották, aztán hátat fordított a sikernek és az őt körülölelő rajongásnak, arról lett híres, hogy nem akar híres lenni – írta a The New York Times.
Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötet jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok