2010. január 29., 12:312010. január 29., 12:31
Salingert New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál – közölte a zsidó és ír katolikus szülőktől származó író fia. Híres regénye, a Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus, szlenges és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. Főszereplője, az érzékeny lelkű lázadó tizenéves, Holden Caulfield halhatatlanná vált, az amerikai irodalom leghíresebb antihőse lett Huckleberry Finn óta.
A könyvet több mint 60 millió példányban adták ki a világon, hatása még évtizedekkel múltán is érezhető. Továbbra is évente több tízezer darabot vásárolnak belőle. Salinger nem is az irodalmi nyelv, hanem a hétköznapi beszélt nyelv mestere volt, éles társadalmi megfigyeléseket tett, tökéletes párbeszédeket alkotott és legendás volt az iróniája - jegyezte meg nekrológjában a The New York Times.
A The Washington Post utalt rá, hogy a Zabhegyező karrierje 1980-ban tragikus fordulatot vett; a Beatles egykori tagját, John Lennont meggyilkoló Mark David Chapman akkor azt mondta, a regény sarkallta tettére. Salinger könyve máig része az amerikai irodalomoktatásnak, sok weboldalon folytatnak vitát róla, még rajongói oldala is működik a Facebookon.
Az író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Egykor a második világháború utáni legfontosabb amerikai írónak tartották, aztán hátat fordított a sikernek és az őt körülölelő rajongásnak, arról lett híres, hogy nem akar híres lenni – írta a The New York Times.
Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötet jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok