2010. január 29., 12:312010. január 29., 12:31
Salingert New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál – közölte a zsidó és ír katolikus szülőktől származó író fia. Híres regénye, a Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált, különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus, szlenges és vulgáris nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották. Főszereplője, az érzékeny lelkű lázadó tizenéves, Holden Caulfield halhatatlanná vált, az amerikai irodalom leghíresebb antihőse lett Huckleberry Finn óta.
A könyvet több mint 60 millió példányban adták ki a világon, hatása még évtizedekkel múltán is érezhető. Továbbra is évente több tízezer darabot vásárolnak belőle. Salinger nem is az irodalmi nyelv, hanem a hétköznapi beszélt nyelv mestere volt, éles társadalmi megfigyeléseket tett, tökéletes párbeszédeket alkotott és legendás volt az iróniája - jegyezte meg nekrológjában a The New York Times.
A The Washington Post utalt rá, hogy a Zabhegyező karrierje 1980-ban tragikus fordulatot vett; a Beatles egykori tagját, John Lennont meggyilkoló Mark David Chapman akkor azt mondta, a regény sarkallta tettére. Salinger könyve máig része az amerikai irodalomoktatásnak, sok weboldalon folytatnak vitát róla, még rajongói oldala is működik a Facebookon.
Az író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Egykor a második világháború utáni legfontosabb amerikai írónak tartották, aztán hátat fordított a sikernek és az őt körülölelő rajongásnak, arról lett híres, hogy nem akar híres lenni – írta a The New York Times.
Írói karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és elbeszéléskötet jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey (1961), Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című kisregény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
Látogatottsági adatok