2009. október 22., 15:372009. október 22., 15:37
Dargay Attilát a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. A magyar animáció egyik megújítója volt, alkotásaiban a valós társadalmi viszonyok sajátos groteszk, karikatúra-szerű filmes nyelvi eszközökkel megjelenítése az animáció nagykorúsodásának jele volt – emelte ki méltatásában a filmművészek szövetsége.
Mint kiemelték, a rendező humorát is kamatoztatta rajzfilmjeiben, szakmai elismerései mellett alkotásainak nézettségi mutatói is ezt igazolták. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, megnevettetni. Szeretnivaló figurái, történetei a mai napig „élnek”. A magyar animációs filmművészet egyik legnépszerűbb alkotója 1927. június 20-án született Mezőnyéken. A rajzfilmgyártásba 1951-ben kapcsolódott be, először gyakornokként, majd tervezőként, 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Pályája egybeesett a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával.
Első önálló munkáját, a bátor hangvételű Ne hagyd magad emberke! című filmet 1959-ben készítette. A hatvanas évek elején az „animációs új hullámban” Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel együtt teremtette meg az első magyar rajzfilmsorozat népszerű hősét, Gusztávot (1964). Ezt követte többek között a Pom Pom meséi (1978-82) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-84).
Maradandót alkotott a rajz-játékfilmek területén is: Lúdas Matyija 1976-ban a második magyar egész estés rajzfilm volt, amely számos külföldi és magyar díjat kapott. 1980-ban jött az óriási népszerűséget hozó Vuk, amelyet a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987) követett.
Képregényeket is rajzolt, ezek többsége a Pajtás magazinban jelent meg. Legismertebb figurája Kajla kutya. Rendszeresen dolgozott a Dörmögő Dömötörnek.
Dargay Attilát munkássága elismeréséül 1968-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. Az Ifjúsági Díjat 1981-ben, a Gyermekekért Díjat 1987-ben kapta meg, 1998-ban MSZOSZ-díjjal jutalmazták. Filmjeivel elnyert számos díja mellett 2006-ban a Magyar Filmszemle Életműdíjával is kitüntették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok