Szilágyi Aladár 76 évet élt
Fotó: Várad folyóirat
Türelemmel viselt, hosszú szenvedés után életének 77. évében kedden hajnalban elhunyt Szilágyi Aladár Spectator-díjas nagyváradi író, újságíró, helytörténész – közölte honlapján a Várad folyóirat.
2020. március 17., 11:032020. március 17., 11:03
2020. március 17., 11:052020. március 17., 11:05
A nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében nevet szerzett író a Várad folyóirat alapító szerkesztője, az Erdélyi Riport hetilap szerkesztője volt, a Bihari Napló egykori munkatársa, igazgatója, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt főgondnoka, számos történelmi, irodalmi tematikájú interjú- és riportkötet szerzője. Temetéséről később intézkednek.
Középiskolai tanulmányait Aradon végezte (1961), majd a câmpinai Energetikai Főiskolán nyert erősáram-technikusi képzettséget (1963); később elvégezte a BBTE Filozófiai Fakultását is (1972). Az 1989-es rendszerváltásig a nagyváradi Városi Közüzemek alkalmazottja.
1990–98 között a Kelet–Nyugat főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője; 1991-től a Bihari Napló belső munkatársa, 1992-től főszerkesztő-helyettese, 1994–96 között a lap kiadóvállalatának igazgatója, több mint 40 kiadványának szerkesztője. Ebben az időszakban a lap kiadójánál több helytörténeti munkát jelentetett meg (Csernák Béla: A váradi református egyház története; Hegyesi Márton: Bihar vármegye az 1848–49-es szabadságharcban). 1991–98 között a Királyhágómelléki református egyházkerület főgondnoka, 1996–2000 között a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke.
2003-tól a Várad című folyóirat, 2004-től az Erdélyi Riport szerkesztője. Itt jelent meg 2005 nyarától riportsorozata, amelyben közel száz máramarosi, partiumi, bánsági, olténiai és dobrudzsai település apró nemzetiségi szórványainak életét, megmaradásuk titkait tárta fel. Ez a sorozat kötetbe gyűjtve A Klisszúra titkai (Zárványok és szórványok a Partiumtól Dobrudzsáig) címmel, Szűcs László előszavával jelent meg (Nagyvárad, é. n.). Riportjai egyben a magyarok által is lakott helységek és az ott élő emberek bemutatása, egyes jeles személyiségről szóló riportjai szintén forrásértékűek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!