
Szilágyi Aladár 76 évet élt
Fotó: Várad folyóirat
Türelemmel viselt, hosszú szenvedés után életének 77. évében kedden hajnalban elhunyt Szilágyi Aladár Spectator-díjas nagyváradi író, újságíró, helytörténész – közölte honlapján a Várad folyóirat.
2020. március 17., 11:032020. március 17., 11:03
2020. március 17., 11:052020. március 17., 11:05
A nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében nevet szerzett író a Várad folyóirat alapító szerkesztője, az Erdélyi Riport hetilap szerkesztője volt, a Bihari Napló egykori munkatársa, igazgatója, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt főgondnoka, számos történelmi, irodalmi tematikájú interjú- és riportkötet szerzője. Temetéséről később intézkednek.
Középiskolai tanulmányait Aradon végezte (1961), majd a câmpinai Energetikai Főiskolán nyert erősáram-technikusi képzettséget (1963); később elvégezte a BBTE Filozófiai Fakultását is (1972). Az 1989-es rendszerváltásig a nagyváradi Városi Közüzemek alkalmazottja.
1990–98 között a Kelet–Nyugat főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője; 1991-től a Bihari Napló belső munkatársa, 1992-től főszerkesztő-helyettese, 1994–96 között a lap kiadóvállalatának igazgatója, több mint 40 kiadványának szerkesztője. Ebben az időszakban a lap kiadójánál több helytörténeti munkát jelentetett meg (Csernák Béla: A váradi református egyház története; Hegyesi Márton: Bihar vármegye az 1848–49-es szabadságharcban). 1991–98 között a Királyhágómelléki református egyházkerület főgondnoka, 1996–2000 között a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke.
2003-tól a Várad című folyóirat, 2004-től az Erdélyi Riport szerkesztője. Itt jelent meg 2005 nyarától riportsorozata, amelyben közel száz máramarosi, partiumi, bánsági, olténiai és dobrudzsai település apró nemzetiségi szórványainak életét, megmaradásuk titkait tárta fel. Ez a sorozat kötetbe gyűjtve A Klisszúra titkai (Zárványok és szórványok a Partiumtól Dobrudzsáig) címmel, Szűcs László előszavával jelent meg (Nagyvárad, é. n.). Riportjai egyben a magyarok által is lakott helységek és az ott élő emberek bemutatása, egyes jeles személyiségről szóló riportjai szintén forrásértékűek.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!