
Eötvös Péter a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja volt
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.
2024. március 24., 14:182024. március 24., 14:18
A tájékoztatás szerint Eötvös Pétert türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. 1962-ben a budapesti Vígszínház zenei vezetője volt, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt. 1967 óta külföldön dolgozott, előbb a Kölni Opera korrepetitora, 1968 és 1976 között a Stockhausen Ensemble tagja, 1971-től a Kölni Rádió elektronikus zenei realizátora, 1979 és 1991 között a Pierre Boulez alapította párizsi Ensemble InterContemporain zeneigazgatója, majd a Londoni BBC Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar vendégkarmestere és a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere volt. 1992-től Karlsruhéban, 1998 és 2003 között Kölnben tanított.
Főbb színpadi művei: Három nővér (opera), Radames (kamaraopera), Harakiri, Átkeltem az álmok hídján, A balkon (opera), Angyalok Amerikában (opera); vokális művek: 3 madrigálkomédia, Endless Eight, elektronikus zene és installáció: Elektrokrónika, Mese, Tücsökzene, A pillanat.
Főbb zenekari művei: Kínai Opera, Pszichokozmosz, Shadows, Két monológ, Replika, ZeroPoints, Jet Stream, Ima; szóló: Kozmosz, Il Maestro, Most, Miss, A szél szekvenciái, Intervalles-Interieurs, Steine, Korrespondenz, Brass, The Metal Space, Psy, Psalm 151, Two Poems to Polly, Thunder.
Fotó: Zeneakadémia/Posztós János
Karmesterként főleg 20. századi zeneszerzők műveit vezényelte. 2013-ban a bécsi modern zenei fesztiválon mutatták be Paradise Reloaded (Lilith) című, új operáját. 2015-ben fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatták be.
2017-ben mutatta be Multiversum címmel új művét, amelyet orgonára, Hammond-orgonára és zenekarra írt.
2019-ben a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon mutatták be Az Aranysárkány című, Roland Schimmelpfennig színdarabja alapján született operáját. 2019 szeptemberében jelent meg Gliding című új albuma, amely The Gliding of the Eagle in the Skies (Az égen sikló sas), Jet Stream („futóáramlás”), All vittime senza nome (A névtelen áldozatoknak) és Dialog mit Mozart című szimfonikus műveit tartalmazza saját vezényletével.
2020 októberében jelent meg a BMC Records gondozásában Senza sangue című operájának felvétele. Eötvös Péter Senza sangue című egyfelvonásosát Bartók Kékszakállújának párdarabjaként írta Alessandro Baricco azonos című regénye alapján. Jon Fosse norvég író elbeszélései alapján írt Sleepless című operájának ősbemutatóját 2021 novemberében a Berlini Állami Operában tartották, Mundruczó Kornél rendezésében. Az Opernwelt német folyóirat a darabot az év ősbemutatójának választotta 2022-ben.
Eötvös Péter számos elismerésben részesült: 2002-ben Kossuth-díjat kapott világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a 20. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért. 2003-ban elnyerte a Budapest díszpolgára címet.
2008-ban átvette a Magyar Kultúra Követe címet. 2011-ben a velencei zenei biennálén Arany Oroszlán életműdíjat vehetett át. 2015-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki.
2016-ban nemzetközi jelentőségű zeneszerzői tevékenységéért neki ítélték oda a Simone és Cino Del Duca Alapítvány zenei nagydíját. 2017-ben Prima Primissima díjban részesült. 2018-ban
Goethe-éremmel tüntették ki. 2021-ben elnyerte a 2020-as BBVA Frontiers of Knowledge Award díjat művészet kategóriában. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából koncertsorozattal köszöntötték a legjelentősebb francia zenei intézmények. 2024-ben megkapta a Cziffra György Fesztivál életműdíját.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
szóljon hozzá!