Életműdíjat kap Bara Margit kolozsvári származású színésznő

Minden műfajban kipróbálták, sok „vonalas” darabban is fel kellett lépnie, de kapott klasszikus szerepeket is. Egy évet járt a kolozsvári színiakadémiára, de nem követte az intézményt, amikor azt átvitték Marosvásárhelyre.

Kolozsvárott ismerte meg első férjét, Halász Gézát, aki államközi szerződéssel játszott ott. Vele települt át Magyarországra 1955-ben. A színésznőt már érkezése napján próbafelvételre hívták. Ranódy László neki adta a Szakadék női főszerepét. Bő egy évtized alatt huszonhat filmben játszott, többnyire főszerepet, az országos népszerűséget második filmje, a Bakaruhában hozta meg számára. Tragikus női sorsokat jelenített meg további számos nagy sikerű filmben is (Ház a sziklák alatt, Szegény gazdagok, Hideg napok). 1955-től a Petőfi Színház társulatában lépett fel. Kiváló szerepeket kapott, miközben házassága tragikus véget ért: az ital rabjává vált férje öngyilkos lett. 1957-ben átkerült a Nemzeti Színházba, ahol rövidesen eljátszhatta talán legnagyobb színpadi sikerét, Lisát az Élő holttest című Tolsztoj-darabban.

A csúcson volt, amikor 1964-ben nevét belekeverték a zavaros Onódy-ügybe: az egész városban elterjedt a vadászházakban lezajlott vad orgiákról szóló pletyka, és a botrányban „rá osztották” a női főszerepet. Az utcán utána kiabáltak, obszcén telefonokat, gyalázkodó névtelen leveleket kapott. Hiába próbált védekezni a rágalmak ellen, a Nemzetiből az utcára tették, a kollégák, barátok elfordultak tőle, pályafutása harminchat évesen derékba tört. 1966-ban ugyan szerződtette a József Attila Színház, de alkatához nem illő szerepeket osztottak rá, a kritikája is lesújtó volt. Utolsó hazai filmszerepét 1969-ben játszotta az Imposztorokban. Ebben a légkörben megváltással ért fel számára, amikor második férjével, az olimpiai bajnok vízilabdázóval – aki ekkor már edzőként dolgozott –, Gyarmati Dezsővel és kislányukkal 1970-ben Kolumbiába utazhatott, ahol Gyarmati a válogatottat irányította.

Hazatérésük után Bara Margit az NDK-ban kapott még egy filmszerepet (a filmet Magyarországon be sem mutatták), a színpadtól 1978-ban vonult végleg vissza. Ami aktív korában elmaradt, 2002-ben bekövetkezett: megkapta a legmagasabb magyar művészeti elismerést, a Kossuth-díjat.

A csütörtökön kezdődő 42. Magyar Filmszemlén egyébként először szentelnek önálló versenyszekciót az animációs alkotásoknak, ebben a kategóriában 11 alkotás versenyez, köztük az erdélyi Bertóti Attila Ariadné fonala című animációja. Emellett a versenyben 11 játékfilm, 24 dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm, 10 tudományos-ismeretterjesztő és 13 tévéfilm indul. A május 8-áig tartó esemény nyitófilmje Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotása lesz.