
2011. május 05., 09:302011. május 05., 09:30
Minden műfajban kipróbálták, sok „vonalas” darabban is fel kellett lépnie, de kapott klasszikus szerepeket is. Egy évet járt a kolozsvári színiakadémiára, de nem követte az intézményt, amikor azt átvitték Marosvásárhelyre.
Kolozsvárott ismerte meg első férjét, Halász Gézát, aki államközi szerződéssel játszott ott. Vele települt át Magyarországra 1955-ben. A színésznőt már érkezése napján próbafelvételre hívták. Ranódy László neki adta a Szakadék női főszerepét. Bő egy évtized alatt huszonhat filmben játszott, többnyire főszerepet, az országos népszerűséget második filmje, a Bakaruhában hozta meg számára. Tragikus női sorsokat jelenített meg további számos nagy sikerű filmben is (Ház a sziklák alatt, Szegény gazdagok, Hideg napok). 1955-től a Petőfi Színház társulatában lépett fel. Kiváló szerepeket kapott, miközben házassága tragikus véget ért: az ital rabjává vált férje öngyilkos lett. 1957-ben átkerült a Nemzeti Színházba, ahol rövidesen eljátszhatta talán legnagyobb színpadi sikerét, Lisát az Élő holttest című Tolsztoj-darabban.
A csúcson volt, amikor 1964-ben nevét belekeverték a zavaros Onódy-ügybe: az egész városban elterjedt a vadászházakban lezajlott vad orgiákról szóló pletyka, és a botrányban „rá osztották” a női főszerepet. Az utcán utána kiabáltak, obszcén telefonokat, gyalázkodó névtelen leveleket kapott. Hiába próbált védekezni a rágalmak ellen, a Nemzetiből az utcára tették, a kollégák, barátok elfordultak tőle, pályafutása harminchat évesen derékba tört. 1966-ban ugyan szerződtette a József Attila Színház, de alkatához nem illő szerepeket osztottak rá, a kritikája is lesújtó volt. Utolsó hazai filmszerepét 1969-ben játszotta az Imposztorokban. Ebben a légkörben megváltással ért fel számára, amikor második férjével, az olimpiai bajnok vízilabdázóval – aki ekkor már edzőként dolgozott –, Gyarmati Dezsővel és kislányukkal 1970-ben Kolumbiába utazhatott, ahol Gyarmati a válogatottat irányította.
Hazatérésük után Bara Margit az NDK-ban kapott még egy filmszerepet (a filmet Magyarországon be sem mutatták), a színpadtól 1978-ban vonult végleg vissza. Ami aktív korában elmaradt, 2002-ben bekövetkezett: megkapta a legmagasabb magyar művészeti elismerést, a Kossuth-díjat.
A csütörtökön kezdődő 42. Magyar Filmszemlén egyébként először szentelnek önálló versenyszekciót az animációs alkotásoknak, ebben a kategóriában 11 alkotás versenyez, köztük az erdélyi Bertóti Attila Ariadné fonala című animációja. Emellett a versenyben 11 játékfilm, 24 dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm, 10 tudományos-ismeretterjesztő és 13 tévéfilm indul. A május 8-áig tartó esemény nyitófilmje Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotása lesz.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!