A tervek szerint hamarosan mesterséges intelligenciával megidézik Elek apó alakját, aki így az íróasztalánál ülve mesélhet a látogatóknak
Fotó: László Ildikó
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik. Bíró Boróka, Benedek Elek ükunokája szerint a legfontosabb, hogy Elek apó öröksége ne pusztán kiállítási anyag legyen: személyes történeteken, meséken és egyre inkább digitális eszközökön keresztül is élő maradjon. Az emlékház kulturális menedzsere arról is beszélt a Krónikának, hogy szakértők bevonásával már dolgoznak Elek apó alakjának mesterséges intelligenciával történő megidézésén.
2026. szeptember 29., 19:002026. szeptember 29., 19:00
Szeptember 30-a különleges nap Benedek Elek leszármazottai számára: a családban mindig megünnepelték az író születésnapját, és amíg csak Bíró Boróka vissza tud emlékezni, Elek apó egykori otthonában minden évben nyilvános megemlékezést is tartanak, amelynek része a vendégfogadás. Több mint két évtizede ehhez társul a népmese napja is, így nem véletlen, hogy az évfordulós rendezvények középpontjában évről évre a mese áll.
Az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb hangsúlyt kap az élőszavas mesemondás is. Idén Bedőházi Beáta mellett Hajós Erika mesél a közönségnek, a Benedek Elek családjához tartozó házigazdák pedig családi történetekkel igyekeznek közelebb hozni Elek apót a látogatókhoz – nemcsak az írót és mesemondót, hanem az embert is.
Fotó: Benedek Elek Emlékház Facebook-oldala
Bíró Boróka és húga, Bíró Bíborka olyan történeteket is felelevenít, amelyeket nagymamájuktól, Bardócz Dezsőné Lőrincz Júliától, Benedek Elek tizedik unokájától hallottak. Ő még személyesen ismerte nagyapját, Elek apót.
de saját emlékeiket is megosztják arról, milyen volt Elek apó házában és kertjében felnőni, illetve élni. Az egykori Benedek-porta ugyanis ma az ő otthonuk is.
Az idei évfordulós rendezvényen az élőszavas mesemondás mellett interaktív emlékház-bemutatóval is várják az érdeklődőket. Bíró Boróka szerint napjainkban már nem lehet jól működtetni egy emlékházat anélkül, hogy figyelembe vennék a múzeumi élménymenedzsment szempontjait.
„A kulcsszó az élményszerűség” – fogalmazott a Krónikának. A látogatók információkkal való ellátása mellett legalább ilyen fontosnak tartja
A cél, hogy az emlékházban töltött időre sikerüljön kiragadni a látogatót a mindennapokból. Ebben szerinte a mesehallgatásnak és a személyes történeteknek is meghatározó szerepük van.
Az élményszerűséget már maga a helyszín is erősíti: a gyerekek és a felnőttek nem egy Benedek Elekről utólag berendezett múzeumba érkeznek, hanem beléphetnek az író egykori otthonába. A ház ráadásul ma is „él”, hiszen a család lakja.
A vendégek nagyon gyakran Bíró Boróka édesapjával, Bíró Bélával (jobbra) találkozhatnak az emlékházban
Fotó: Steigerwald Tibor
A látogatók gyakran magukkal a leszármazottakkal találkozhatnak. Az emlékházat családi csapat működteti: Bíró Boróka édesanyja, Bíró Enikő, Benedek Elek dédunokája, édesapja, Bíró Béla, húga, Bíró Bíborka és ő maga, családjaikkal együtt vesznek részt a feladatokban. A vendégek nagyon gyakran Bíró Boróka édesapjával találkozhatnak, és az elmúlt években is a szülők fogadták a látogatók többségét.
Bíró Boróka szerint mindez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a múzeumlátogatás személyes élménnyé váljon. A fiatalabb generáció figyelmének megragadására ugyanakkor további digitális terveik is vannak.
Tavaszi nyitása óta több ezer vendég érkezett a kisbaconi emlékházhoz
Fotó: Benedek Elek Emlékház Facebook-oldala
A Benedek Elek Emlékház 2026-os éve elsősorban a látogatók fogadásáról szólt. Március 15-i nyitása óta több ezer vendég érkezett a háromszéki családi házhoz, a látogatók száma pedig évről évre növekszik.
Idén már szeptember végére elérték a teljes tavalyi látogatói létszámot, miközben az emlékház még november 1-jéig nyitva tart.
A munkát ugyanakkor inkább szolgálatnak nevezi. A család ugyanis közel három évtizede magánmenedzsmentben, nem állami fenntartásban működteti a múzeumot. Ez idő alatt senki nem kapott fizetést az emlékházi tevékenységéért: sem Bíró Boróka nagymamája, sem nagynénjei, sem a szülei, sem ő és húga.
Az emlékház fenntartása ezért jelentős szellemi és fizikai munka, ugyanakkor komoly anyagi vállalás is a család részéről, hiszen az intézmény nem önfenntartó. Tevékenységük jelentős részét továbbra is a helyszíni vendégfogadás teszi ki.
Bíró Bíborka és Bíró Boróka határon innen és túl népszerűsíti Benedek Elek örökségét
Fotó: László Ildikó
Az idei év ugyanakkor nemcsak a kisbaconi vendégfogadásról szólt. Bíró Boróka és Bíró Bíborka a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében meghívást kapott a magyarországi Bajára, az Éber-Emlékházba, ahol a helyi közönségnek mutathatták be a Benedek Elek Emlékház tevékenységét.
Bíró Boróka tavasszal a szórványba, Fogarasra, valamint a diaszpórába, a kanadai Calgaryba is eljutott. Az idei év egyik fontos eredményének ezért azt tartja, hogy
Erdélyben ugyancsak több rendezvényen vettek részt 2026-ban. Ezek közül a kulturális menedzser kiemelte a TEDx Csíkszereda rendezvényt, ahol Mese nélkül lehet élni, de nem érdemes címmel tartottak előadást.
Az emlékház jövőjét illetően Bíró Boróka szerint egyetlen dolognak kell változatlannak maradnia: annak, hogy az intézmény középpontjában Benedek Elek álljon.
Hozzátette, minden másban ugyanakkor nyitottnak kell maradniuk azokra a folyamatos változásokra, amelyek nemzetközi szinten is alakítják a múzeumok világát. A fizikai múzeumi teret már tizenhárom éve szervesen kiegészíti az emlékház közösségimédia-jelenléte. Bár a digitális világban egyre nagyobb a „zaj”, felületeiken továbbra is hiteles tájékoztatásra, releváns, képekre és videókra épülő tartalomkészítésre, valamint digitális történetmesélésre törekednek.
Bár a leszármazottak nyitottak a változásokra, digitalizációra, szerintük az emlékháznak továbbra is Benedek Elekről kell szólnia
Fotó: László Ildikó
A következő években várhatóan ennél is hangsúlyosabban jelenik meg a digitalizáció az emlékház életében. Ennek egyik legérdekesebb terve Benedek Elek alakjának mesterséges intelligencia segítségével történő megidézése.
Az ötlet három évvel ezelőtt fogalmazódott meg Bíró Borókában egy nemzetközi szakmai rendezvényen, amelynek résztvevője volt. Elképzelése szerint Elek apó az íróasztalánál ülve mesélhetne saját életének történeteiről, illetve saját meséit mondhatná el.
A terv megvalósításán jelenleg is dolgoznak, szakértők bevonásával. Bíró Boróka szerint a digitalizáció a következő években várhatóan számos más formában is megjelenik majd a kisbaconi múzeumban. A technológiai változások közepette azonban továbbra is ugyanaz marad a cél: úgy továbbadni Benedek Elek meséit, történeteit és értékrendjét, hogy azok a következő nemzedékek számára is élő, személyes örökséget jelentsenek.
Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünneplik a magyar népmese napját Kárpát-medence-szerte. Hogy mit jelent ez az ünnep Elek apó leszármazottai számára, az ükunokát, Bíró Boróka közgazdászt, egyetemi tanárt kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!