Hirdetés

Elégedetlenek az erdélyi kiadók a budapesti könyvfesztivállal

Kimaradtak a múlt heti Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál forgatagából a részt vevő határon túli magyar kiadók. „Az erdélyi kiadókat csak az találta meg, aki nagyon kereste, vagy véletlenül éppen odatévedt” – fogalmazott a Krónikának Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. A határon túli magyar kiadókat egy tömbben, a Jövő Házában, a galéria egyik szárnyára „száműzték”, ott állították fel a Romániai Magyar Könyves Céh ingyenes standját, a Pallas–Akadémia Kiadó külön, míg a tizenhárom háromszéki kiadó közös standot bérelt, és ide kerültek a felvidékiek, az újvidékiek és egy pozsonyi kiadó is.

Bíró Blanka

2011. április 20., 07:072011. április 20., 07:07

Imreh Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója lapunknak elmondta, felháborítónak tartják, hogy ugyanannyi részvételi díj befizetése után sokkal kevesebbet kaptak, mint a magyarországi vagy a többi külföldi kiállítók. A galéria másik részére a földszinti terem közepéről vezetett fel lépcső, az ott helyet kapó külföldi kiadók standjainál nagy volt a forgalom. A határon túli magyar kiadókhoz viszont két elrejtett lépcsőn lehetett feljutni, azok is nehezen találták meg őket, akik kimondottan rájuk voltak kíváncsiak. Imreh Marton István elmondta, magas díjszabásért béreltek egy bemutatkozó termet, a háromszéki kiadók programja azonban nem jelent meg a központi hirdetőtáblán. Demeter László, a baróti Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés igazgatója is becsapottnak érzi magát, hiszen amint elmondta, a szervezők megígérték, hogy különböző közönségcsalogató programokat szerveznek, ám egyetlen ilyen rendezvényre sem került sor, a határon túliak teljesen magukra maradtak. Demeter szerint ennek ellenére megérte elmenni, azok miatt, akik a nehézségek ellenére mégis eljutottak standjaikhoz.

Ellentétes vélemények

Zentay Péter László, a fesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke lapunknak elmondta: forgalmat nem tudnak garantálni egyetlen kiadónak sem, szerinte a gazdasági válság is elveszi az emberek kedvét a könyvvásárlástól. „Nagyon rosszulesnek ezek a vádaskodások azok után, hogy a rendszerváltás óta a könyvfesztiválon és a budapesti Ünnepi Könyvhéten is egy-egy ingyenes standot biztosítunk minden határon túli magyarlakta régiónak, ahol az ottani kiadók kiállíthatják könyveiket. Ráadásul négy éve, amióta a könyvfesztivál a Millenárisba költözött, minden évben ugyanott biztosítunk standot az erdélyi és többi határon túli kiadóknak” – fogalmazott a Krónikának Zentay. Az egyesülés elnöke elmondta: az idei ünnepi könyvhét alkalmával Kolozsvárott is szerveznek programokat, így 70 év után először lesz magyar ünnepi könyvhét a városban.

„Amikor 2009-ben Románia volt a fesztivál díszvendége, az erdélyi kiadók a forgalmas földszinten kaptak helyet” – cáfolta Káli Király István azt, hogy négy éve a galériában állítanák fel a standjukat. „A helyszínnel nincs semmi gond, ha ott a korábbi évekhez hasonlóan más kiadók is vannak, különböző rendezvényeket, programokat szerveznek és odavonzzák a látogatókat. Idén a határon túli magyar kiadókat teljesen elszigetelték” – szögezte le Káli Király István.

Jövőre közös, erős stand

Káli Király István elmondta, a Romániai Magyar Könyves Céh kiadói 1995 óta minden évben részt vesznek könyveikkel a fesztiválon, amely a kezdetekkor még nem a könyv forgalmazásáról, hanem a kiadók bemutatkozásáról, tapasztalatcseréről, a jogok kölcsönös megvásárlásáról szólt. A külföldi kiadók fokozatosan elmaradtak, a fesztivál pedig átalakult könyvvásárrá, magyarázta a céh elnöke. Mint mondta: az első időszakban a forgalmuk évről évre nőtt a fesztiválon, majd néhány évig stagnált, az elmúlt évben kissé visszaesett, idén pedig csupán a tavalyi 50–60 százalékára futotta. Ennek ellenére a résztvétel nagyon fontos, mert különben nem tartják nyilván az erdélyieket. Néhány évvel ezelőtt még megmérettetés is volt számukra a fesztivál, hiszen itt tudták felmérni a magyar könyvkereskedők igényeit.

„Azóta a magyar könyvesszakma átalakult, három nagy cég uralja, amelyek csak az évi legkevesebb 25 millió forintos forgalmat lebonyolító kiadókkal állnak szóba. Így az erdélyi könyvkiadók közvetítőkön keresztül jutnak ki a magyarországi piacra, holott annak ők is a részesei kellene hogy legyenek, hiszen magyar könyveket adnak ki” – magyarázta Káli Király István. A könyvescéh elnöke szerint jövőre két lehetőségük van: vagy nem vesznek részt a fesztiválon, vagy közösen állítanak fel egy nagy erdélyi magyar standot. Elmondta, az év második felében megkeresi a Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyei önkormányzatokat, hogy a támogatásukkal készítsenek elő egy közös standot, erős programmal, mert így a szervezők kénytelenek lesznek őket is a földszinti forgatagban elhelyezni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
Hirdetés