
Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 06., 10:172010. augusztus 06., 10:17
„Valami maradandót szerettünk volna adni a szülőföldnek és vigyázni arra, amink van. A gyermekeink a művészet valamely területén dolgoznak, édesapám székely kapukat faragott. Láttam, hogy nap mint nap milyen sokat dolgozik, és nem értékelik kellőképpen a munkáját. Ez volt az egyik gondolat, hogy ezeknek az embereknek segítsünk a megmutatkozásban. Ne csak azok ismerjék meg őket, akik elmennek valamelyik faluba és találkoznak velük, hanem szerettük volna összegyűjteni őket és nagyon sok embernek megmutatni, hogy mire képesek” – részletezte Zsuzsa néni.
Tizenegy évvel ezelőtt végül egy szabadtéri népművészeti rendezvényt szerveztek, amelynek helyszínéül az udvarhelyi Székelytámadt vár szolgált és szolgál ma is, hiszen éppen a múlt hét végén zajlott a 11. Míves Emberek Sokadalma. Az elmúlt évtizedben persze sokat bővült az Artera Alapítvány tevékenységi köre, az alapítvány sok közművelődési program szervezésében vállal szerepet. A hagyományőrző és közösségápoló, interkulturális programok szervezésén kívül kézművesmesterségek akkreditált képzésére és továbbképzésre biztosítanak lehetőséget – ez a szervezet legújabb kezdeményezése, de tevékenységük más kulturális, népművészeti programok szervezésére is kiterjed.
A legfontosabb fórumuk az évente megrendezett Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, ezen belül a Míves Emberek Sokadalma, ahová összegyűlnek Erdély, valamint az ország különböző részeinek legjobb előadói, kézművesei, de érkeznek kiállítók Magyarországról, Felvidékről és Újvidékről is. Etnikai változatosság is jellemzi a rendezvényt: magyarok, románok, szászok, cigányok és más nemzetiségek képviseltetik itt magukat. A szervezet éves tevékenysége, az Artera Míves Ház állandó működtetése mellett a húsvéti időszakban kezdődik, akkor a nagypénteki hímes tojások festésével és színes programokkal várják az érdeklődőket.
„Júniusban az iskola lejártával több helyszínen szervezünk Mesefalu címmel alkotótáborokat kisgyerekeknek azzal a céllal, hogy megismertessük a népi mesterségek rangját és megmutassuk nekik, hogy nemcsak orvosok, tanárok lehetnek, hanem tovább éltethetik a népi mesterségeket is. Évente fogadjuk a táborokba a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyföldi házainak gyerekeit, tanítjuk őket a hagyományos mesterségekre és előadóművészetekre” – taglalta Lőrincz Zsuzsa néni. Az év közepén kiemelkedő helyet kap a Míves Emberek Sokadalma, augusztusban pedig már a Máréfalvi Mirákulum elnevezésű szabadtéri – ahogy Zsuzsa néni fogalmazott – lélekemelő, zenés-táncos színházi előadásra várják az érdeklődőket.
A programokban, amelyek a székely múlt történeteire, népszokásokra, a székely kultúra hagyományos és máig élő elemeire épülnek, különböző korosztályok szerepelnek együtt, közel 150 ember Máréfalva községből. Általában ősszel vagy tavasszal konferenciát is tartanak Közkincs határok nélkül címmel, és évente, novemberben szervezik meg a Népművészeti Akadémiát, amely a kézművesek továbbképzésére ad lehetőséget. Újdonságnak számít az akkreditált képzések sora, amely mára az alapítvány másik fő tevékenységének számít, és amelynek keretében a hagyományos kézművesmesterségek elméleti, szakmai és módszertani tudásanyagának, motívumkincsének átörökítésére, továbbadására fektetik a hangsúlyt az új nemzedékek vagy akár más kultúrájú érdeklődők számára.
Az év végéhez, karácsonyhoz közeledve adventikoszorú-készítéssel indul az ünnepi rendezvény, a Karácsony Fényei. A szervezet állandó tevékenysége, a Kaláka Kör, most éppen szünetel, mert felújítják az Artera-házat, ahol egyébként egész évben tárt ajtókkal várnak minden érdeklődőt, folyamatos népművészeti kiállítással és különböző kézművesmesterségek oktatásával. Az alapítvány ugyanakkor létrehozott egy kiadványt is, a MEStert, amely egyelőre fesztiválújságként jelenik meg, és az Élő Örökség program keretében nyert támogatást, a Mirákulum 2004 pályázat sikeres lebonyolításáért a szervezet Romániában elsőként, Európában pedig másodikként kapta meg a Közép Európa Élő Örökség-díjat.
„A patakban a kavicsok is egymáshoz dörzsölődve csiszolódnak, egy kedves ismerősöm ezen mondásának felismerése alapján dolgozunk mi is. Számos kézművespartnere van az alapítványnak, a konyhaművészektől az ékszerkészítőkig és a faművesekig, és úgy látjuk, hogy minél többen vagyunk, annál színesebbek a programjaink. Ezt a munkát szívvel-lélekkel kell végezni, hogy beérjen a gyümölcse” – összegezte Lőrincz Zsuzsánna.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.