Alan Turing, a 20. század egyik legzseniálisabb matematikusának élete vitán felül kiváló filmalapanyag: fiatalon oktató lett Cambridge-ben, miközben olyan izgalmas témákkal foglalkozott, mint az „intelligens” gépek – vagyis a mai számítógépek korai elődei.
2015. február 07., 14:382015. február 07., 14:38
És ha már ez volt kutatásainak egyik fő tárgya, a második világháború alatt ő is tagja lett annak a Bletchley parkban tevékenykedő csoportnak, amelynek fő feladata a német titkos katonai kódok feltörése volt.
Hiába járt azonban sikerrel, megkönnyítve ezzel a szövetségesek számára a háború megnyerését, a munka titkos jellege miatt teljesítménye évtizedekig titok maradt, ráadásul akkoriban betegségnek tekintett homoszexualitása miatt a neki kijáró dicsőség helyett meghurcolták és elítélték, végül pedig tragikus – és rejtélyes – körülmények között hunyt el.
Morten Tyldum rendező és Graham Moore forgatókönyvíró meglátta a sztoriban rejlő lehetőséget, és Andrew Hodges életrajzi műve alapján le is forgatta A kódjátszma című filmet, ami bizonyos szempontból méltó emléket állít a hálátlan módon meghurcolt tudósnak, hiszen rávilágít a tragédiára, amit az jelenti, hogy az az állam bélyegezte meg és járult hozzá közvetve a halálához, amelynek fennmaradása az ő zseniális tevékenysége nélkül erősen kétséges lett volna.
Másrészt viszont a történet néhol a kelleténél jobban leegyszerűsíti a szituációkat, máshol – például Turing jellemét, autista mivoltát illetően – viszont erősen túlzó, miközben meglehetősen didaktikus üzenetet fogalmaz meg a film mondanivalójaként. A sztori flashback-ek sorozata, a nyitány ugyanis az ötvenes évek eleje, amikor Turing otthonába betörnek, a tudós furcsa viselkedése miatt azonban a nyomozó rendőrök gyanút fognak, és végül kiderítik, hogy homoszexuális, ami abban a korban súlyos bűncselekménynek számított Nagy-Britanniában.
A professzor a rendőrségi kihallgatás során eleveníti fel az Enigma kódjának feltörését szolgáló projekt, illetve gyermekkora történéseit, amiből a film végére – legalábbis az alkotók célja szerint – összeáll a kép arra nézvést, miért is vált Turing olyan személyiséggé, amilyenné vált.
Csakhogy a filmben a valóstól meglehetősen eltérő személyiségű Turing jelenik meg. Mivel az alkotók úgy gondolták, a sztori mondanivalójához az szükséges, hogy a főszereplő egy minden szempontból kívülálló figura legyen, ezért szinte teljesen autista, szociopata figuraként jelenítik meg Turingot, aki igazi, bogaras tudósként, amolyan 40-es évekbeli Esőemberként képtelen normális kapcsolatot kialakítani a környezetével.
Csakhogy Turing – bogarai ellenére – nem ilyen volt, és az autista vonal ilyetén erőltetése háttérbe szorítja azt a tényezőt, ami viszont valóban igaz: hogy a kor mércéjével mérve valóban kirekesztendő „csodabogár\" volt, lévén homoszexuális.
Nem mintha ez a főszerepet játszó Benedict Cumberbatch érdemeiből bármit is levonna: hihetetlen beleéléssel, elképesztő energikussággal és hitelességével jeleníti meg a figurát. A többi karakter viszont meglehetősen elnagyolt, akárcsak a történetbe dramaturgiai megfontolásból belevitt ellentétek és fordulatok.
Az sem igazán jó ötlet, hogy a végén meglehetősen szájbarágósan tárják elé Turing tragédiájának a tanulságait. Pedig azért bízhattak volna annyira a nézők kódfejtő képességében, hogy rájuk bízzák a megfelelő tanulságok levonását. n Balogh Levente
Kódjátszma (The Imitation Game. Angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014). Rendezte: Morten Tyldum. Szereplők: Benedict Cumberbatch, Keira Knightley, Matthew Goode, Charles Dance, Mark Strong, Rory Kinnear. Írta: Graham Moore. Kép: Óscar Faura. Zene: Alexandre Desplat.
Értékelés az 1-10-es skálán: 8
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!