József Attila Nem én kiáltok című kötetének 1924-ben megjelent első kiadása, benne a költő aláírása
Fotó: Antikvárium.hu
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
2024. október 14., 20:322024. október 14., 20:32
A magas áron elkelt dedikált tételek között szerepelt mások mellett egy Gárdonyi-regény, egy Radnóti-kötet, illetve egy Harry Potter-kötet, amelyet a szerző, J.K. Rowling is aláírt – közölték a szervezők az MTI-vel. A 23. Dedikált könyvek és kéziratok árverésén október 3-a és 13-a között a szervezők több mint kétszáz dedikált kötettel várták az érdeklődőket.
Kossuth Lajos 1886-ban írt levelét is elárverezték
Fotó: Antikvárium.hu
A szerző által aláírt, sajtóhibák jegyzékével és tartalomjegyzékkel ellátott, a szegedi Koroknay Nyomdában nyomtatott kötetre harmincegy licit érkezett.
Gárdonyi Géza 1903-ban megjelent Az a hatalmas harmadik című regényéért egymillió forintot fizetett a győztes, aki negyvenedik licitálóként tette meg ajánlatát az online aukción. Az 1903-ban megjelent, aranyozott vászonkötéses kötetet a szerző Szűry Dénesnek dedikálta.
650 ezer forintot fizetett új tulajdonosa Radnóti Miklós Újhold című, Buday György fametszeteivel illusztrált, 1935-ben megjelent kötetéért. A költő és az illusztrátor által is aláírt, számozott verseskönyvből ez volt a 23-as számú - tájékoztattak a szervezők. Több mint félmillió, pontosan 556 ezer forintot ért az aukción Szerb Antal A Pendragon-legenda című regényének 1934-ben megjelent, a szerző által is dedikált első kiadása.
A közkedvelt sorozat második kötetének ezt a példányát a szerző egy bizonyos Nurarinak dedikálta. A kiadvány 550 ezer forintot ért a szerző magyarországi rajongójának - tudatták a közleményben.
Huszadik alkalommal tartja meg 2023. október 12-22. között dedikált könyvek és kéziratok online árverését az Antikvarium.hu könyvkereskedési online-áruház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!